A konvergenciaprogram szerint az idei nulla százalékos infláció után jövõre 1,6 százalékos, 2017-ben 2,5 százalékos, 2018-ban 3 százalékos pénzromlás várható.

A megküldött program szerint a stabilitást erõsíti, hogy a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt alakult az elmúlt években, és a jövõben is folyamatosan tovább csökken. Fontos eredmény, hogy a fegyelmezett költségvetési politika következtében 2013 nyarán megszûnt az uniós csatlakozás óta tartó túlzotthiány-eljárás az országgal szemben. Tavaly a GDP-arányos államháztartási hiány 2,6 százalék volt, kedvezõbb a 2,9 százalékos hiánycélnál. A 2015-re kitûzött 2,4 százalékos hiánycél teljesítését biztosítja, hogy a korábban vártnál kedvezõbben alakulnak a növekedési kilátások. 2016-2018 között rendre 2,0 százalékos, 1,7 százalékos és 1,6 százalékos hiánycélt határozott meg a kormány.

A most frissített program szerint a csökkenõ hiány mellett az erõsödõ gazdasági növekedés is érzékelhetõen hozzájárul a GDP-arányos államadósság további mérséklõdéséhez, így a program elõrejelzése alapján 2018-ban az adósságráta 70 százalék alá csökken. Jövõre a bruttó adósságráta a GDP-hez mérten az ez évre várt 74,9 százalékról 73,9 százalékra, 2017-ben 71,3 százalékra esik, 2018-ban már csupán 68,9 százalék lesz.

Fontosnak tartja a kormány emellett az államadósság szerkezetének átalakítását. Egyrészt a belföldi szereplõk adósságfinanszírozásban való szerepvállalásának ösztönzésével igyekszik mérsékelni az ország külsõ hatásoknak való kitettségét és szélesíteni a befektetõi bázist, másrészt a kabinet törekszik az adósság devizaarányának további mérséklésére. Az államadósság árfolyamkockázatának csökkentésével ugyanis csökken az ország sérülékenysége, és az adósság jövõbeli terhének alakulása nagyobb biztonsággal tervezhetõ.

A háztartások fogyasztása az idei 2,9 százalékos bõvülést követõen jövõre 3,6 százalékra emelkedik, 2017-ben 2,7 százalékkal, 2018-ban 2,5 százalékkal nõ a fogyasztás. A magyar gazdaság további nagy eredménye, hogy a végrehajtott munkapiaci intézkedéseknek köszönhetõen a foglalkoztatottság rekordszintre emelkedett 2014 végére. A kormány egyrészt az adórendszer átalakításával ösztönzõket alakított ki több munkahely létrehozására, másrészt elõmozdította, hogy a dolgozni képes és dolgozni akaró emberek megjelenjenek a munkapiacon.

Ezt a célt szolgálta a munkát terhelõ adók jelentõs csökkentése, a munkapiacon hátrányban lévõ csoportok számára a munkahelyvédelmi akcióterv keretében rendelkezésre álló járulékkedvezmény, a tényleges nyugdíjba vonulási korhatár emelkedése a nyugdíjreformok következtében, és a munkanélküliségi segélyezési rendszer átalakítása. A munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken a következõ években: a 2015. évi 6,9 százalékról 2016-ban 6,2 százalékra, 2017-ben 5,8 százalékra, 2018-ban 5,5 százalékra esik vissza.

További fontos változások várhatóak az adózás területén a konvergenciaprogram szerint: a kormány továbbra is prioritásként tekint a munkát terhelõ adók csökkentésére. Ennek keretében csökken a személyi jövedelemadó, növekszik a kétgyermekesek családi kedvezménye, és a munkahelyvédelmi akcióterv nyújtotta kedvezményeket további munkavállalói csoportok vehetik igénybe. Emellett az élelmiszerek egy jól meghatározott körének csökken az áfakulcsa.

Mindez várhatóan újabb lökést adhat a foglalkoztatás növelésének és a jövedelmi helyzet javulásának. Az üzleti környezetet és a költségvetési bevételek kiszámíthatóságát segítik a gazdaság fehéredését szolgáló intézkedések, amelyek javítják az adófizetési morált azzal, hogy csökkentik az adóelkerülési lehetõségeket. Kitérnek arra: erõsödik az adóhatóság ügyfélbarát jellege, ami tükrözõdik abban, hogy leveszi az adóbevallás adminisztratív terheit az adózókról, megkülönbözteti a jó és rossz adózókat, és enyhíti a tévedések miatti bírságokat. A pénztárgépek korábbi években bevezetett online bekötése sikeres kezdeményezésnek bizonyult. Az újításokra építve további intézkedések léptek és lépnek hatályba, egyebek között az elektronikus közúti áruforgalom ellenõrzõ rendszer, vagy az online pénztárgépek kiterjesztése további szolgáltatási ágakra.

A konvergenciaprogram rámutat arra: a kormányzati intézkedések többsége megemeli a lakosság rendelkezésre álló, illetve elkölthetõ jövedelmét, ami a fogyasztási kiadások további erõsödését fokozza. Ebbe a csoportba sorolható az életpálya modellek bevezetése, a hozzáadott érték típusú adók (sertéstõkehús-áfa, illetékek), illetve a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint a családi adókedvezmény növelése. A bankadó mérséklése a pénzügyi szektor profitabilitását javítja, egyúttal élénkíti a hitelezési hajlandóságot, illetve a hitelkínálatot az ágazat többletterheinek csökkenése révén. Az intézkedés a beruházási dinamika gyorsulásán keresztül a tényleges és a potenciális növekedést egyaránt támogatja.

Összességében elmondható, hogy a kormányzati lépések serkentik a magyar gazdaság növekedését, ezzel párhuzamosan a munkakeresletet is fokozzák - olvasható a kormány dokumentumában.