Aki lehetõséget kap a közfoglalkoztatásban, az más úton nem segélyezhetõ.
Megreformálta segélyezési rendszerét a település, sikertörténetté tette a helyi közfoglalkoztatást, hogy többé ne érhesse az önkormányzatot az a vád, hogy nem értékelhetõ, amit közmunka címén csinálnak. Így abba a nehéz helyzetbe sem kerül, hogy szeretne segíteni, de erején felül – mondta Szabó József, Monostorpályi polgármestere a közelmúltban, amikor a megyei közgyûlés elõtt jó példaként beszélhetett eredményeikrõl.
– Aki lehetõséget kap a közfoglalkoztatásban, az más úton nem segélyezhetõ, és arra is figyelünk, hogy aki önkormányzati segítséget igényel, annak rendezett legyen a portája, mûvelje a kertjét – fogalmazott a polgármester hozzátéve, természetesen lehetnek olyan esetek, például egészségügyi probléma, amikor el tudnak térni ettõl, de csak indokolt esetben. Pontosan kidolgozták a települési támogatások formáit, amit több olyan beruházás és ésszerûsítés elõzött meg, ami mûködõképesebbé tehette az önkormányzatot.
– Az intézmények magas rezsiköltsége miatt pályáztunk a kazánprogramban. A központi fûtési rendszert nem kellett visszafordíthatatlanul átalakítanunk, csupán a kazánok elhelyezését és a fûtõanyag tárolását kellett megoldani, illetve a rendszerre való csatlakozást elvégeztetni. Elsõ körben két kazánt és egy aprítékológépet szereztünk be, a gázkazánt teljes mértékben kiváltottuk az Egységes Óvoda-Bölcsõde és Napközi-Konyha épületegyüttesben – hallhattuk.
- A sikeres fûtési szezon után újabb biokazánokra pályáztunk, melyekkel további megtakarításokat értünk el. Így lett biokazán és radiátoros fûtés a mûvelõdési házban. A Gondozási Központban a gázkazánokat biokazán váltotta, a Sporttelepen az öltözõ épületében szintén biokazán lett beépítve a szükséges radiátoros rendszerrel. Ezzel immár hat biokazán mûködik a településen, öt intézményi, illetve közösségi célokra, míg a hatodik a 2014-ben beszerzett fóliasátor fûtését szolgálja. A kazánok tüzelõellátását kisméretû szalma- és kukoricabálákkal, valamint tûzifával vegyesen oldjuk meg. Ahhoz, hogy ne kelljen a meglévõ erdõinket emiatt kivágni, egy most vásárolt, közel két hektáros területen császárfát telepítettünk. A növény egy év alatt is nõ annyit, hogy nagyban hozzájárul majd a tüzelõanyagok elõteremtéséhez. Számításaik szerint 40 köbméternyi fa kivágható lesz az elsõ év végén – folytatta.
Minden projektben
A kilenc hónap idõtartamú egyéb értékmegõrzõ projektben 28 munkással végezték el az önkormányzat tulajdonában lévõ, úgynevezett „KOLÓ Iskola” felújítását és átalakítását. Öt hónap alatt a talaj-elõkészítést, betonozást, az épület külsõ felújítását, tetõfedését, vizesblokk kialakítását valósították meg. A fennmaradó idõben a közfoglalkoztatottak a betonelemgyártó gép segítségével térköveket, illetve beton árokelemeket gyártottak a község fejlesztésére. Eredetileg a felújított épületben, további pályázat eredményeként, száraztészta-, csomagoló-, savanyító egy kisebb asztalosüzemet terveztek megvalósítani, azonban egy vállalkozó segítségével az épület csaknem egészében mára már mûködõ töltöttkáposzta-üzem kiépítése valósult meg, Monostorpályi Káposzta Szociális Szövetkezet néven.
A mezõgazdasági projekt abban segített, hogy a gyermekétkeztetés térítésmentes lehetett, ugyanis a közkonyhát sikerült ellátni friss, helyi alapanyagokkal – tudtuk meg. Ezáltal valamennyi monostori óvodás és iskolás ingyen kapja a napi háromszori étkezést, sok családnál havonta 5-10 ezer forint marad így a „kasszában”. Azzal, hogy egy másik program során vásárolt traktor, pótkocsi, homlokrakodó, földkanál és ágaprító beszerzésével, 84 dolgozó segítségével el kezdték rendbe tenni a mezõgazdasági utakat is, a helyi vállalkozóknak is igyekeznek kedvezni. A munkálatok során keletkezett fás szárú növényeket – aprítékolást követõen – biokazánjukban hasznosították.
A település környezetében elharapódzott az illegális hulladéklerakás, ezért ezek felszámolásának is neki kellett futni egy projekt során.
– Erre a tevékenységre különösen nagy szüksége volt a falunak – emelte ki Szabó József. – 2013-ban 2200 zsák szemét gyûlt össze, összesen 44 tonna mennyiségben. Közel 280 köbméter építési törmeléket ártalmatlanítottunk, de sajnálatos módon a felszámolt lerakóhelyeken újra és újra összegyûlik az illegális hulladék; de észrevehetõ, hogy a tisztább környezet már visszatartja az embereket – folytatta.
Strucc, sztívia és levendula
Több különleges növény és állat is helyet kap hamarosan a település életében. Struccfarmot, illetve sztívia- és levendulaültetvényt terveznek.
A projektben 50 csibét egyéves korukig nevelnek majd vágásra történõ eladás céljából. A tartáshoz szükséges épület, illetve karámrendszer megépítése szintén a program része lesz. A cukortól sokkal édesebb sztíviát a Debreceni Egyetem szakmai iránymutatása alapján termelnék, hogy kiszárított, porrá õrölt állapotban értékesíthessék. Az illatos levendulanövény szárított virágát mint készterméket, illatosítás végett párnába csomagolnák a tihanyi levendulaültetvényen szerzett tapasztalatok segítségével.
A három program idõvel szociális szövetkezet keretében mûködne, a megvalósítandó részterületek beruházási költsége közel bruttó 15,5 millió Ft. – mondta a polgármester.
Gond a bel- és talajvíz
Korábban 2-es kategóriába sorolták a védekezést, amit a monostorpályi belvíz igényelt. Ezért is volt sürgetõ az elvezetõ árkok rendbetétele, amit szintén a közfoglalkoztatás keretében valósíthattak meg. Helyben gyártott betonelemekkel bélelték ki az árkokat, így jóval könnyebb lesz azok újbóli tisztítása.