Az ügyfelek azt kérhetik a PBT-tõl, állapítsa meg, hogy az elszámolás és/vagy a forintosítás helyes-e, a panasz elkésett-e, illetve van-e a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége. Akkor fordulhatnak a Magyar Nemzeti Bank mellett mûködõ, bíróságon kívüli vitarendezési fórumhoz, ha elõzõleg nem tudták rendezni ügyüket pénzügyi szolgáltatójuknál vagy 60 nap alatt sem kaptak tõle választ panaszukra.

Kovács Erika elmondta: a 419 ügybõl eddig huszonkettõt zártak le, két esetben egyezség született, ketten visszavonták kérelmüket, egy esetben megalapozatlan volt a kérelem, mert a kérelmezõ, mielõtt a PBT-hez fordult, nem indított panaszeljárást pénzügyi szolgáltatójánál. A többi esetben a kérelmezõk nem teljesítették hiánypótlási kötelezettségüket, ezért ügyüket érdemben nem lehetett elbírálni.

A 419 ügybõl 240-ben azt kérték, a PBT állapítsa meg a helyes elszámolást, 179-ben pedig, hogy mondja ki a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségét. A legtöbb beadvány a Budapest Autófinanszírozási Zrt., az OTP Bank Nyrt, az Erste Bank Zrt., a Lombard Lízing Zrt. és a CIB Lízing Zrt. elszámolásával szemben fogalmazott meg kifogást. Annak megállapítására, hogy a panasz elkésett volt-e, várhatóan ezután érkeznek majd beadványok, miután hamarosan valamennyi pénzügyi intézménynél lejár a 30 napos panaszbeadási határidõ – ismertette a PBT elnöke.

Kovács Erika elmondta, az ügyfelek az elszámolások kapcsán számos esetben olyan ügyekben is kérték a PBT eljárását, amelyek nem tartoznak az elszámolási törvény szerint a PBT jogorvoslati lehetõségei körébe. Már lezárt hitelügyleteknél például többen azt sérelmezték, hogy bankszámlájukon nem az elszámolásban szereplõ összeget írták jóvá. Mint kiderült, nem az átutalt összeg volt kevesebb, hanem a panaszosoknak negatív egyenleg (tartozás) volt a számlájukon, amit jogszerûen és automatikusan levontak a beérkezõ elszámolási összegbõl.

A PBT elnöke felhívta a figyelmet: az elszámolással kapcsolatban csak az elszámolás, a panasz elkésettségének és az elszámolási kötelezettség fennállásának vitatása terjeszthetõ a testület elé. Az egyéb tartalmú kérelmek az általános PBT eljárásba tartozhatnak, ahol nincs jogszabályi alávetés, tehát egyezség hiányában az eljárás megszüntetésére kerülhet csak sor, mert a PBT kötelezést tartalmazó döntést nem hozhat.

A PBT azt kéri, az ügyfelek az elszámolási ügyekre létrehozott kérelem-nyomtatványokon (151-es, 152-es és 153-as) nyújtsák be kérelmeiket és a 670. számú postafiókra küldjék, továbbá, hogy csak elszámolási kérelmekhez használják ezeket. Ez azért fontos, mert az elszámolási ügyekre más szabályok vonatkoznak, mások a határidõk és a jogorvoslati lehetõségek is.

Ha nem tudnak a felek megállapodni, a békéltetõ testületnek konkrét döntést kell hoznia, ami kötelezõ a felekre nézve. Az elszámolási törvény hatálya alá tartozó ügyekben maximum 60 nap a banki panaszkezelési határidõ, a PBT eljárása pedig változatlanul legfeljebb 90 nap, ami ügyenként egy alkalommal 30 nappal hosszabbítható.

Az elszámolási ügyekben a PBT döntésével esetleg egyet nem értõk számára nem peres eljárásban lehet jogorvoslatot keresni a fogyasztók lakóhelye szerint illetékes törvényszék mellett mûködõ járásbíróságtól. A kérelmeket a PBT-hez kell benyújtani, õk továbbítják majd a bírósághoz.