Ha a kormány megfelelõ pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minõségû monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erõforrást jelent - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Magyarország lényegében be tudná vezetni az eurót, ahogy Lengyelország is, a napokban véget ért lengyel elnökválasztáson mégis lényegében az euró ellen szavaztak. Orbán Viktor számára is korábban vonzó és logikus gondolatnak tûnt az eurózónához csatlakozás, de a 2008-as gazdasági válság felszínre hozta a rendszer problémáit. Magyarország kivárMagyarország, csakúgy mint Közép-Európa, ma kivár. Azok a kisebb országok csatlakoztak, elsõsorban a balti államok, amelyek mérete eleve kétségessé tette, hogy a saját valuta nagyobb biztonságot jelent-e. Magyarország, Csehország és különösen Lengyelország esetében a saját lábon állás ma versenyképes alternatíva - mondta Orbán Viktor a Napi Gazdaságnak.
A miniszterelnök szerint ha a kormány megfelelõ pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minõségû monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erõforrást jelent. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, hogy azon keresztül a forint ne kaphasson sebeket, lehetõség szerint fokozni kell a gazdasági növekedést, és továbbra is szigorúan a három százalék alatti tartományba kell számûzni a költségvetési hiányt. Ha mindezek megvannak, a forint a következõ évtizedekben is stabil és erõs marad. Szinte csak a szándék kelleneAz euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban 2001 óta nagyon sok dátum hangzott már el, de a konvergenciakritériumokhoz ilyen közel még sosem álltunk. Ahhoz, hogy az euróövezethez Magyarország csatlakozni tudjon, a konvergenciakritériumoknak kell megfelelni, de ezek az Origónak nyilatkozó szakértõk szerint csupán technikai feltételek, politikai szándék nélkül semmit sem érnek. Konvergenciakritériumok
A konvergenciakritériumok jelentenek garanciát arra, hogy egy tagállam készen áll az euró bevezetésére, és csatlakozása sem magára a tagállamra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat elõidézni, olvasható az Európai Unió honlapján.Árstabilitás: az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Államháztartás: a költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki, míg az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy folyamatos és jelentõs csökkenést kell felmutatni. Árfolyam-stabilitás: a csatlakozni kívánó tagállamnak legalább 2 éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban anélkül, hogy pénzneme erõteljesen eltérne az abban alkalmazott középárfolyamtól. Kamatláb: a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát. A kritériumok teljesítésével nincs különösebb probléma, azokat reálisan 2018-ra teljesíteni tudja a magyar gazdaság, ha nem változik addig az EU feltételrendszere, mondta korábban az Origónak Török Zoltán, a Raiffeisen vezetõ elemzõje. Magyarország rosszul járna?Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje januárban azt mondta, hogy 2020-ra teljesülhetnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei. Szerinte ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mert úgy látja, az ország nem jól, hanem inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetõeszköznek. Arról, hogy az elmúlt 14 évben ki mit mondott az euró bevezetésérõl, bõvebben itt olvashat.
|
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
