Július elsejétõl megkezdõdik a profiltisztítás a középiskolák között: szétválasztják a gimnáziumokat és a szakmát is adó középiskolákat. A gimnáziumok továbbra is a Klebelsberg-központ fenntartásában maradnak, július 1-tõl azonban 300 szakiskola és szakközépiskola átkerül a Nemzetgazsasági Minisztérium fenntartásába. 2016. július 1-tõl 50 másik iskola is az NGM-hezkerül.

Ezzel a fenntartóváltással ismét gyökeres változás kezdõdik a hazai közoktatásban. Mint korábban megírtuk, a szél egyenesen Orbán Viktor és Parragh László iparkamarai elnök felõl fúj. A sikeres német szakképzési rendszert fetisizáló kormányfõ például nemrég ezt mondta:

A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy fõiskola, tévedés.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban arra utalt, hogy egy érettséginek ma már nincs nagy jelentõsége a munkaerõpiacon, szemben egy jó szakképzettséggel. Korábbi cikkünkben azonban bemutattuk, hogy ez bármennyire is jól hangzik, Magyarországon nem igaz: érettségivel és diplomával még most is sokkal jobban el lehethelyezkedni, és jobban is lehet keresni.

Nyolcvan gimnázium és szakközép veszélyben

Most nézzük meg azt, milyen hatással lesz a középfokú oktatási rendszerre a szakközépiskolákleválasztása. Az egy térségben lévõ szakközépiskolákból szakképzési centrumokat hoznak létre: az intézmények egy központi regionális iskola tagiskoláiként mûködnek majd.

Az átalakítás leginkább azokat a középiskolákat érintheti, amelyekben gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok is mûködtek. Nyolcvan ilyen iskola került át most az NGM-hez , és több helyen pánik tört ki, hogy a reformmal meg fog szûnni a gimnázium. Ez elõfordulhat, de nem mindenhol baj, derül ki az általunk megkérdezett szakemberek véleményébõl.

"Nekünk sincs nagyon rálátásunk a folyamatra, mert egyenként vizsgálják majd meg az intézményeket"– mondta az Indexnek Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke. Szebedy szerint ahol a gimnáziumi képzés megfelelõ, ott megmarad a gimnázium. Vannak azonban olyan iskolák, amelyekben a gimnáziumi évfolyamok létszáma  eleve alacsony, nem megfelelõ az oktatás minõsége, például a gimnázium nem tölti be feladatát és nem tudja felkészíteni a diákokat egy emeltszintû érettségire, ami pedig egyre több egyetemi szaknál lesz alapfeltétel, véli Szebedy.

Kényszerûségbõl alakultak

A gimnáziumok tömeges bezárásáról szóló híreket cáfolva az NGM a napokban azt közölte: "a szakképzési centrumok a gimnáziumi képzést nemcsak kifutó rendszerben, hanem hosszú távon is folytathatják". Szebedy Tas szerint ahol a gimnázium megmarad, ott érdekes társbérlet jön létre: a szakközépiskola az NGM fenntartásában lesz, a gimnáziumi évfolyamok viszont a Klebelsberg-központhoz tartoznak.

A szétválasztás azért sem lesz mindenhol feltétlenül baj, mert akár tetszik, akár nem, ezeknek a vegyes profilú gimnázium és szakközépiskoláknak a jelentõs része korábban kényszerûségbõl jött létre. Alapvetõen három okból:

1. A szakközépiskola iránt csökkent az érdeklõdés, egyre kevesebb volt a diák, ezért azzal igyekeztek új diákokat szerezni, hogy gimnáziumi osztályokat is indítottak.
2. Egy gimnáziumban kezdtek elfogyni a gyerekek, az iskola azzal igyekezett vonzóbbá tenni magát, hogy szakközépiskolai képzéseket is indított.
3. Egy kisebb városban csak egy intézmény van, vagy egy intézménybe vonták össze a gimnáziumot és a szakközépiskolát.

Az elsõ két esetben néha jól is fog jönni a profiltisztítás. Ahol a gimnáziumi képzés kényszerûség volt, és nem is volt túl magas a színvonal, ott majdnem jobb lesz az iskolának, ha megfelelõ átalakulás után valamilyen keresett, erõs szakképzettséget adó iskolává alakul át. A gyenge gimnáziumok nagy része ugyanis nem az egyetemi továbbtanulásért küzdõ gyerekeket szívta fel, hanem azokat, akik szakmunkásnak vagy szakközepesnek nem akartak elmenni.

Bejárás vagy kollégium?

Egész más a helyzet akkor, ha egy városban csak egy középiskola van. A gimnáziumi évfolyamok megszüntetése ebben az esetben érzékenyen érintheti a helyi gyerekeket, hiszen nekik a jövõben buszozniuk kell majd vagy kollégiumba költözniük, ha gimnáziumba szeretnének járni. Az NGMazt ígéri, az átalakítást úgy vezénylik le, hogy minden járásban legyen gimnázium.  

Mindez tehát egyes helyeken gimnáziumi osztályok megszüntetését, másutt (a járási központokban) viszont adott esetben új gimnáziumi osztályok indítását jelentheti majd. Egyáltalán nem kizárt azonban, hogy ez a folyamat nem lesz teljesen egyensúlyban és valamelyest csökkenni fog a gimnáziumi helyek száma. Az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján egyértelmû: annak a gimnáziumnak nem sok értelme van, ami csak parkoltatja a magukkal mit kezdeni nem tudó diákokat.

Mindez azt hozta magával,  hogy késõbb a gimnáziumokba való bejutásért nagyobb lesz a verseny. A kormány nem is titkolja, hogy a gimnáziumi létszámot korlátozná, és növelné a szakközépiskolai és szakiskolai képzésben részt vevõk arányát. Egy sajtótájékoztatón korábban Czomba Sándor államtitkár világosan kimondta: a német mintát szeretnék követni, ahol a felsõoktatásban tanulók egyharmada valamilyen szakmát adó iskolába járt. Ezért a mostani 50 ezer helyett 70 ezer diák lenne a szakképzésben. Ez a plusz 20 ezer diák azok közül kerül majd ki, akik eddig a gyenge gimnáziumok törzsközönségét alkották.

Az állás megmarad, csak 60 kilométerrel odébb

Kérdés az is, hogy ez az átalakítás hány tanár állásának elvesztésével járhat. Szebedy Tas szerint az átalakítások nem fognak egyértelmûen tömeges tanári leépítéseket hozni. Ha néhol meg is szûnik a gimnáziumi évfolyam, az ott tanító tanárokra szükség lehet egy olyan erõsebb járási, központi gimnáziumban, ahol épp az átalakítások miatt kell plusz osztályokat indítani.

A tanárok tehát nem veszítik el állásukat, még a munkáltatójuk (Klik) is ugyanaz marad, csak egy másik iskolába kerülnek. Szebedy Tas szerint ez természetesen az egyes pedagógus szemévelegyáltalán nem lesz könnyû helyzet, fõleg ha valakinek ezután naponta 60-80 kilométert kell utaznia az új munkahelyére.

A szakközép az új szakiskola

Az átalakítás teljesen megváltoztatja a szakképzés struktúráját is, de  – elvileg – nyitva hagyja a lehetõséget mindenkinek az érettségi megszerzésére és az egyetemi továbbtanulásra.

Az új rendszerben ezek az intézménytípusiok lesznek:

Szakiskola: A sajátos nevelési igényû tanulókat készíti fel szakmai vizsgára, a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtanak.

Szakközépiskola: Az eddigi szakiskolák viselik a jövõben a szakközépiskola nevet. A diákok három év után szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek. Ha még két évig tanulnak, érettségit is tehetnek.

Szakgimnázium: Az érettségit adó eddigi szakközépiskolák neve ez lesz a jövõben. A 9-12. évfolyam elvégzése után a diákok szakmai érettségit tesznek. Ezután még egy évig tanulnak, amivel technikusi képesítést szerezhetnek.

A nagy kérdés az, vajon a gimnáziumi bejutás megnehezítésével nagyobb arányban választják-e majd a szakképzéseket a diákok. Tanárok tapasztalata szerint a kevésbé motivált diákok eddig nem véletlenül választották a gimnáziumokat: se tanulni, se igazán dolgozni nem akartak, vagy errõl nem volt különösebb elképzelésük.

Hogy ez sikerüljön, ahhoz alapos átalakításra szorul a középfokú szakképzés is. A szakiskolákban ugyanis eddig nagyon magas volt a lemorzsolódási arány. Ezt sokszor épp az okozta, hogy a  szakmai gyakorlatokon a diákok rádöbbentek, hogy nem éri meg piszkos ruhában, a tûzõ napon vagy fagyban kemény fizikai munkát végezni. Még azok közül is nagyon kevesen helyezkedtek el késõbb a szakmájukban, akik elvégezték ezeket az iskolákat és szakképesítést szereztek.