az ezek mutatóiból képzett Ecostat konjunktúraindex az októberi alig érzékelhetõ süllyedés után jelentõs mértékben, öt százalékponttal, 72,6 százalékra esett - derül ki a gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérésébõl.

Az Ecostat konjunktúraindexe februárban kezdett emelkedni, a tendencia szeptemberben tört meg. Hasonló görbét ír le a kis- és közepes, valamint a nagyvállalatok hangulati görbéje. Csak a lakossági várakozások javultak októberben is. A részmutatók egységesen csökkenõ tendenciája arra enged következtetni, hogy a vállalkozások és a lakosság tartalékai egyaránt kifogyófélben vannak - írják a kutatók.

A legkisebb mértékben, két százalékponttal a nagyvállalatok várakozása romlott, a szektor szereplõinek fele nem vár teljesítménynövekedést a következõ három hónapban, ennél valamivel kevesebben, 34 százaléknyian a kisebb vállalkozások között vélekednek így. A legnagyobb cégek 43 százaléka, a kisebbek 29 százaléka készül létszámcsökkentésre.

A legnagyobb bizalomvesztésrõl számot adó lakosság jelentõs része valószínûleg úgy érzi, hogy a válságból kilábalás lassúbb, mint ahogyan arra korábban számított - vonja le a következtetést az Ecostat. A közérzet romlására jellemzõ, hogy a makrogazdasági mutatók között egyértelmûen javuló - csökkenõ - inflációt éppen fordítottan érzékelik az emberek az Ecostat mérése szerint: csak 9 százalék látja a valós helyzetet, 60 százalék az árak emelkedésére számít, holott a kereslet szûkössége ezt nem indokolja.