Nem könnyû felmérni, hogy mekkora eséllyel szegényedhet el egy család. Több uniós módszer is van, mind különbözõ problémát közelít meg. Az egyik fõ mutatószám az egyes országok mediánjövedelmének 60 százaléka alatt élõk aránya, vagyis az alacsony keresetûek.

Hiába van munkájuk, sokan nélkülöznek

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A medián a helyzeti középértéket jelenti. Vagyis azt a számot, amit egy növekvõ számsor közepén találunk. Például egy 5 fõs országban, ahol sorra 50, 70, 130, 200, 620 ezer forintot keresnek, 130 ezer forint lesz a mediánjövedelem. Ez a gyakorlatban sokszor elég közel van az átlaghoz.

Fontos az is, hogy a háztartások tudják-e fizetni a számláikat, vagy nélkülöznek. Az Eurostat módszertana szerint meghatároznak 9 alapvetõ szükségletet, és ha ezekbõl legalább 3-at nem tud megengedni magának egy család, akkor nélkülözõnek nevezzük. Ez a kilenc szükséglet 1; a lakásbérleti díj, törlesztõrészlet vagy rezsi, 2; a megfelelõ fûtés, 3; a váratlan kiadások rendezése, 4; a rendszeres húsfogyasztás, 5; egy rövid vakáció, 6; tv 7; mosógép 8; gépkocsi 9; telefon.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Elszegényedéshez vezethet az is, ha a család tagjai huzamosabb ideig nem tudnak dolgozni. Alulfoglalkoztatott valaki, ha a munkaképes idejének csak 20 százalékában dolgozott. Ezeket a mutatókat veti össze az Eurostat is, és az adatok kiegészültek a 2014-es magyar számokkal is.

Az ország közel harmada veszélyben

A magyar lakosság 31,1 százaléka volt kitéve az elszegényedés és a szociális kirekesztés kockázatának 2014-ben. Ez 2,3 százalékpontos javulás a megelõzõ évhez képest. A legtöbben azért tartoznak ebbe a kategóriába, mert nélkülöznek.

Vagyis nem tartoznak az alulfoglalkoztatottak közzé, nem is keresnek nagyon rosszul, mégse tudják megengedni maguknak azokat a javakat, amelyek szinte nélkülözhetetlenek. Az adatokból látszik, hogy szegény ország vagyunk.

Az elszegényedés és szociális kirekesztésnek kockázatának kitett magyar lakosság eloszlása 2014-ben

Forrás: Eurostat

Az Európai Unióban gazdagabb országaiban a fenti ábra másképp néz ki. A fejlettebb országokban az a jellemzõ, hogy az alacsony jövedelmûek aránya viszonylag magasabb, de kevesebben nélkülöznek.

Ez azért lehet így, mert a fejlettebb országok mediánjövedelme sokkal magasabb, mint a magyar, így annak 60 százalékából már telik azokra az alapvetõ fogyasztási javakra, amelyek meglétét mérik.

Hiába dolgozunk

A problémánk tehát nem az, hogy nincs munka. Ebben segít az egyre terjedõ közmunkaprogram, amely sokak számára biztosít lehetõséget, de a bér sok mindenre nem elegendõ. Az uniós országokkal összehasonlítva ezzel együtt hátul kullogunk. Az elszegényedés és társadalmi kirekesztõdés kockázata csak 4 országban magasabb. Egyik ezek közül a válság sújtotta Görögország.

Az elszegényedés és a szociális kirekesztés kockázatának kitettek eloszlása az egyes országokban, 2013

Forrás: Eurostat

Javul a helyzet

A legfrissebb adatok azonban épp ezen a területen mutatnak javulást. 2013-hoz képest 2,3 százalékponttal kevesebben vannak kitéve idehaza az elszegényedés és a szociális kirekesztõdés kockázatának.

Az elszegényedés és a szociális kirekesztés kockázatának kitett magyar lakosság eloszlása és változása

Forrás: Eurostat

A nélkülözõk száma csökkent. Az viszont baljósló, hogy a legszerencsétlenebbek (akiknek se munkájuk, se vagyonuk, és juttatásokat se kapnak) többen vannak. Számuk 4,5 százalékról 4,7-re nõtt.