Három kezdeményezésrõl dönt hétfõi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A több más népszavazási kezdeményezéshez már most is aláírásokat gyûjtõ rendszerbontó civilek - az Új Magyar Köztársaság (ÚMK) egyesület képviseletében - és az MSZP alelnöke a boltzár eltörléséért, míg egy magánszemély a korlátozás fenntartása érdekében gyûjtene támogató aláírásokat.

A három kérdés és a kezdeményezések benyújtói:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történõ vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” Lukács Zoltán (MSZP)
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?” Vajda Zoltán (ÚMK)
• „Egyetért Ön azzal, hogy mindenki számára pihenõnap legyen a vasárnap, és az üzletek zárva tartsanak?” Wodicska Zoltán

Mivel ugyanazon témában egyszerre csak egy népszavazási kezdeményezés „futhat”, a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) választania kell a három közül. A jóváhagyásnál nemcsak a kérdés törvényességi akadályát és egyértelmûségét vizsgálják, hanem azt is, melyik érkezett legelõbb.

Nem õk az elsõ próbálkozók

Ami az idõbeliség vizsgálatát illeti, a kezdeményezéseknek már jelentõs elõéletük van.Nem ez a három javaslat ugyanis az elsõ, amit a témában benyújtottak:már hónapok óta elõzgetik egymást a pártok, különféle szervezetek és civilek a témában.

Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke (balra) 2010-ben a párt kormányfõjelöltjével, Szoboszlai Barnával

Forrás: MTI/Vajda János

Még tavaly decemberben kezdeményezett népszavazást az Összefogás Párt nevében Szepessy Zsolt a boltzár témájában, rögtön négy, egymással ellentmondó kérdést - két támogató, két ellenzõ jellegût - feltéve. Az NVB mindegyiket elutasította, részint formai, részint tartalmi kifogások miatt.

Tavasszal a Liga és a Vállalkozók Országos Szövetsége próbálkozott, de õk sem jártak sikerrel. Ezután a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula nyújtotta be kérdését, de õ megtartotta volna a korlátozást, sõt az alaptörvényben rögzítette volna. Ez azonban tilos, így elutasították a kérdést.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szabálytalan kérdést nyújtott be a boltzár ügyében

Forrás: MTI/Marjai János

Idõközben az MSZP is benyújtotta saját kérdését a vasárnapi boltzárról szóló szabályozás megsemmisítésére, ám kezdeményezésüket akkor elutasították, mondván: a munkáspárti javaslat elõbb érkezett. Miután Thürmerék ötlete lekerült a napirendrõl, a szocialisták újra próbálkoztak.

A sietségnek nagy ára lehet

Az Origo számolt be róla, hogy hiába volt az MSZP a leggyorsabb, és nyújtotta be ismét június végén a boltzár eltörlését célzó kezdeményezését, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerint túl gyors volt. Pálffy Ilona, a testület elnöke - idõ elõttiség miatt - elutasította az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke nyújtotta be a szocialisták kezdeményezését

Fotó: Origo

Az MSZP-s kérdést az NVI érkeztetése szerint június 30-án, 16.15-kor adták be. Pálffy szerint - aki kinevezése elõtt az Orbán-kormányban politikai fõtanácsadó volt -azért volt ez idõ elõtti, mert az ismételt benyújtást lehetõvé tevõ Kúria-határozat csak 18.11-kor került fel a Kúria honlapjára.

Az MSZP értetlenül állt a döntés elõtt, mert mint a Nemzeti Választási Bizottság Origónak nyilatkozó MSZP-s delegáltja, Litresits András elmondta, a döntés nem onnantól jogerõs, amikor kihirdetik, hanem onnantól fogva, hogy aláírja a Kúrián a bíró.

Nem vitt meghatalmazást

Az Origo akkor megkereste az NVI-t, hogy az MSZP-s beadvány ügyében az idõ elõttiség kérdését tisztázza. Az iroda a válaszában elismerte, hogy a saját honlapjukra „tájékoztató jelleggel” 16.05-kor került ki a Kúria határozata, de szerintük az csak akkor „tekinthetõ joghatályos idõpontnak", amikor a Kúria honlapjára is kikerült, 18.11-kor. Arra hivatkoztak, jogértelmezésüket eddig senki nem vitatta.

Ülésezik a Nemzeti Választási Bizottság - szemben Pálffy Ilona, az NVI elnöke

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Noha nem ez volt az MSZP-s kezdeményezés elutasításának indoka, Pálffy Ilona NVI-elnök a határozatában kiemelte, hogy a Lukács Zoltán MSZP-alelnök nevében benyújtott dokumentumot nem õ, hanem Litresits András MSZP-delegált adta le. Ráadásul - folytatta - úgy, hogy nem mutatta be a törvény által elõírt meghatalmazást Lukácstól.

Az Origo megkérdezte, hogy ezt a meghatalmazást kérték-e Litresitstõl, mivelsem az elõírás vizsgálatának, sem a megbízólevél hiányának nincs nyoma a kezdeményezésen,amelyen az iroda helyettes vezetõje rögzítette a beérkezés idõpontját, és azt, mit vett át. Az NVI kitérõ választ adott, arra pedig nem válaszolt, hogy ha az NVI részérõl az átvevõ hibázott, indul-e ellene fegyelmi eljárás.

Ráadásul - emelte ki határozatában Pálffy Ilona - Litresits delegáltként elsõbbséget élvezett az NVI irodájába való bejutáskor. Így tudta 16.15-kor leadni a kezdeményezést, a szintén e témában kezdeményezéssel érkezõ állampolgár - Wodicska Zoltán - viszont a beléptetés miatt csak 16.30-kor tudta leadni saját iratát. Utóbbit egyébként idõ elõttiségre hivatkozva az NVI szintén elutasította.

Úgy tûnt, a civileken múlik

Miután tehát július elején az MSZP második kezdeményezését, valamint Wodicska kérdését is elutasították, úgy tûnt, hogy egyedül az Orbán Viktor rendszerét népszavazásdömpinggel lebontani kívánó, Új Magyar Köztársaság néven nemrég egyesületté alakult civileken múlik a boltzár jövõje.

Vajda Zoltán márciusban az Új magyar köztársaságot! demonstráción

Fotó: Bielik István - Origo

A szombaton négy másik kérdésben aláírásgyûjtõ kampányba kezdett ÚMK egyik szervezõje, Vajda Zoltán ugyanis az MSZP és Wodicska próbálkozásának másnapján, július elsején nyújtotta csak be saját kérdését. Ezt az NVI elnöke az idõ elõttiségre hivatkozva nem utasíthatta el, tárgyalni kell róla.

Lattmann Tamás, az ÚMK ügyvivõje

Fotó: Bielik István - Origo

Egy tonna papírral Orbánék ellen

Az Origo beszámolt róla, hogy szombaton elindította országos aláírás-gyûjtési kampányát az Új Magyar Köztársaság Egyesület. Ha sikerül elég támogatót szerezni, referendumot rendezhetnek a kötelezõ kamarai tagság eltörlésérõl, a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáról, a képviselõk nyugdíjának átmeneti megvonásáról és a gyerekek ingyenes étkeztetésérõl. Lattmann Tamás ügyvivõ szerint "eljött az ideje annak, hogy a Magyarországon már csúcsra járatott panaszkultúra helyére végre cselekvési kultúra kerüljön". Lattmann erre tökéletes alkalomnak nevezte akciójukat. A jelenlegi négy kérdés mellett - kedvezõ Kúria-döntés esetén - további két kérdésben gyûjthetnek majd aláírást, nem beszélve a még függõben lévõ boltzáras kérdésükrõl.

Azért tárgyal végül mégis mindhárom boltzáras kezdeményezõ kérdésérõl hétfõn az NVB, mert a szocialisták és Wodicska - élve a törvény adta lehetõséggel - július 7-én, illetve július 9-énismételten benyújtották eredeti, Pálffy Ilona által csak technikai okokból elutasított kezdeményezésüket.

A vállalkozók népszerûsítenek

Ha az aláírásgyûjtésben - aktivisták híján - tevékenyen nem is, de a boltzár eltörlésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés népszerûsítésében szívesen segít a civileknek a Vállalkozók Országos Szövetsége is. A szervezet fõtitkára az Origónak korábban elmondta, szerinte nem a 200 ezer érvényes aláírás összegyûjtése a nagy feladat, az akár egy hét alatt összejöhet.

Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára azt ígérte, segítenek a népszerûsítésben

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Dávid Ferenc úgy vélte,az lesz az embert próbáló feladat, hogy a kiírandó referendumra mozgósítsák az embereket.Hiszen - emlékeztetett - a törvény szerint a választók legalább felének, vagyisnégymillió embernek kell az urnákhoz járulnia, hogy a népszavazás érvényes legyen,közülük pedig legalább minden másodiknak azonosan kell nyilatkozni, hogy az eredményes is legyen.

Elegük van a fideszeseknek is

Ha az NVB végül hétfõi döntésével az MSZP vagy a rendszerbontó civilek boltzárellenes kérdését hagyja jóvá, és a kezdeményezés eljut a referendum kiírásáig, a Fidesz félelmei beigazolódnak. Az emberek többsége a felmérések szerint ugyanis nem támogatja a KDNP ötletére bevezetett boltzárat.

L. SImon László a parlamentben

Fotó: Polyák Attila - Origo

Mindenkit kiborított az államtitkár

Mint arról az Origo is beszámolt, többen kiborultak azon, hogy július elején egy parlamenti interpellációra adott válaszában L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a szocialistáktól azt kérdezte: Ha azt mondják, hogy négymillió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni?"

Az Origónak nyilatkozó szociológus szerint L. Simon nem érti a szegénység problémáját, ha arra utal, hogy felesleges nyitva tartani a boltokat vasárnap, amikor ennyi a szegény. A VOSZ fõtitkára úgy vélte, éppen a szegények ellen hat, ha csak kevés, drágábban árusító kisboltban vásárolhatnak. Az MSZP elnöke szerint pedig a kormány nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.

Ha lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, a Fidesz azt el fogja veszíteni,így visszaáll a korábbi állapot, és a most bezárt üzletek újra nyitva lesznek - a Népszava forrásai szerint tavasszal errõl beszélt egy zártkörû egyetemi fórumon Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter. Utóbb a Miniszterelnökségen errõl az Origónak azt mondták: kitalációkat, találgatásokat nem kommentálnak.

Március óta él a vasárnapi boltzár a KDNP ötlete alapján

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Azóta viszont közvélemény-kutatások bizonyítják, hogymár a Fidesz-szavazóknak is elegük van a vasárnapi zárva tartásból.Az Origo is beszámolt róla, hogy míg tavasszal többségben voltak a boltzár támogatói, május végén már pártállástól függetlenül minden társadalmi csoport ellenezte azt - derült ki a Medián felmérésébõl.