A www.felvi.hu oldalon közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon 41 közé tartozik, amelyen korábban – tavaly decemberben – központilag meghatározták a ponthatárokat.

480 pont kellett a fizika-informatikus szakhoz

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas pontszámok szerepelnek, fizika–informatika szakos tanárképzésen például 480, olasz–magyar tanárszakon 478. A jogi karra 460 ponttal lehetett bejutni. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán pedig költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz, az államilag támogatott képzéshez 460 pontot kellett elérni.

Emelkedtek a ponthatárok

Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek a tavalyi évhez képest a Semmelweis Egyetemen, öt karon 1910 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben - közölte az intézmény. Az általános orvosi karra 435, a fogorvosira 429, a gyógyszerészre 385, a gyógytornász képzéshez pedig 410 pont kellett idén.

105 ezren jelentkeztek

Az idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsõoktatásba. A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, a második helyen a Szegedi Tudományegyetem végzett. Minden ötödik felvételizõ az ELTE-re adta be a jelentkezését, 8093 fõ kezdi meg itt tanulmányait szeptemberben, köztük 880 leendõ általános és középiskolai tanár. Több mint négyezer jelentkezõ nyert felvételt a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire.

Öröm vagy bánat?

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A Független Diákparlament szerint sok hallgató csak mesés pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre. Jancsó Zsombor, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten, a Pont Ott Parti pontváró rendezvény helyszínén tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt évek oktatáspolitikája azt eredményezte, hogy sok hallgató csak kiugróan magas pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre, vagy milliós hiteltartozást felhalmozva végezheti el azt. A diákvezetõ szerint nem tudni, hogy az oktatáspolitika mi célt szolgál, de "Magyarország jövõjét biztosan nem". Közölte: szeretnék elérni, hogy a fiatalokat minél jobban vonják be az oktatásügyi szakmai munkába és döntéshozatalba.