"Tisztára, mint egy kínzókamra” - futott át az agyunkon, amikor körbenéztünk az IKEA terméktesztelõ bázisán. Az älmhuti központban nem gyártanak semmit. A formatervezést, a kommunikációt és a cégek biztonsági tesztelését viszont innen vezérlik. A terméktesztelõ központot hamar belakná az inkvizíció.Különbözõ súlyok, hengerek és komplett pofozó masinák gyötrik a bútorokat.A fiókokat hidraulikus karok huzigálják, és vannak olyan szobák, ahol a hõmérséklet és a páratartalom folyamatos változtatásával tesztelik, hogy mennyit bír az anyag.

A skandináv hagyományok és a globális piacon szerzett benyomások keverékébõl áll össze az IKEA termékfejlesztési stratégiája - derült ki a céget vezetõ Peter Agnefjäl elõadásából. Agnefjäl a Democratic Design Day nevû rendezvényen tartott beszédet Älmhutban, a vállalat szülõvárosában, az elsõ Ikea áruház egykori raktárhelyiségében. A boltot 1958-ban nyitották.

A bútorok kínzókamrája

Forrás: Origo

Az 5 elem

A skandináv hagyományok alatt Agnefjäl leginkább az egyszerûséget értette. Odafent északon nem kombinál senki, ha nem muszáj. Az IKEA stratégiája 5 hívószóra épül. Ezek a funkció, a minõség, a fenntarthatóság, az alacsony ár és a forma - mondta a Jesper Brodin, a cég igazgatója.

A termékfejlesztõ részlegnél a kíváncsiság a legfontosabb munkaeszköz - mondta el Marcus Engman, az IKEA vezetõ designere. A kreativitásra már csak azért is szükség lesz, mert a világ olyan változások elõtt áll, amelyek a lakberendezést, és ezzel együtt bútorpiacot is át fogják alakítani. A világban zajló urbanizáció folytatódni fog, és egyre többen fognak városokban élni a 21. században. Az egy fõre jutó lakóhely-négyzetméterek ezzel csökkenni fognak.

Sokan fognak tehát kisebb helyeken élni. Jó eséllyel egy szobában csinálnak majd olyan dolgokat, amiket eddig két-három különbözõ helyiségben tettek. Erre úgy reagál a cég, hogy egyre több multifunkciós bútort gyárt.

Egyre kevésbé menõ a tányér

A fogyasztói szokások kisebb dolgokban is változnak, erre pedig a cégeknek reagálnia kell. Íme egy példa: egyre kevesebben esznek szigorúan az ebédlõasztalnál, és egyre többen tekintik az egész lakást potenciális étkezõhelynek. Egyre gyakrabban esznek a kanapén, a tévé elõtt, az erkélyen, stb.

A nagyvárosiak 35 százaléka soha sem eszik már az ebédlõasztalnál - derült ki a cég felmérésébõl, amit 8 városban (New York, London, Párizs, Berlin, Stockholm, Moszkva, Mubaj, Sanghaj) végeztek el. Erre a változásra már reagált is a cég. Ami a nagyvárosi üzleteiben egyre nagyobb hangsúlyt fektetet a mélyebb, edényszerûbb tálkákra, és egyre kisebbet a hagyományos tányérokra. A tálkával könnyebb fel-alá mászkálni a lakásban, több helyzetben is kényelmesebb enni belõle, és nehezebben löttyintik ki belõle a csirkepaprikást, mint a klasszikus tányérokból.

Jesper Brodin bemutatja az újrafelhasznált mûanyagokból

Forrás: Origo

Irány a mátrix

Az IKEA következõ nagy stratégiai irányvonala a bútorok digitalizálása. Ennek elsõ fázisa az okostelefonokat feltöltõ polccal ellátott állólámpa, és az okos-konyhapult.

Az életszínvonal ártalmai

Az emberiség átlagos életszínvonala folyamatosan emelkedik, ezen a világban zajló konfliktusok és problémák sem változtatnak - monda el Steve Howard, a vállalat fenntarthatóságért felelõs igazgatója. Ez egyfelõl komoly lehetõségeket tartogat az olyan cégek számára, mint az Ikea, de komoly problémákat is szülhet. A világ lakosságának már most másfélszer annyi erõforrásra lenne szüksége, mint amennyit a Föld nyújtani tud. Ez a szám a népesség és az életszínvonal növekedésével nagyobb is lesz még. Hamarosan 3 milliárd ember él majd az úgynevezett szegénységi határvonal fölött, ami azt is jelenti, hogy több ember fog több erõforrást fogyasztani.

Újra felhasználva

Erre a folyamatra reagál a fenntarthatóság. A lényege az, hogy törekedjünk egyensúlyban tartani az bolygóra gyakorolt hatásunkat. Az IKEA szerint ebben a legnagyobb kihívás vállalati szinten az, hogy a fenntarthatóságot bele kell szuszakolni a mindennapi életbe, és az áltagemberek pénztárcájába. Nem lehet luxuskategória, mert akkor nincs is értelme a létezésének. "Tudjuk, hogy ezen a téren még nem vagyunk tökéletesek, de törekszünk” - mondta Howard. A cég fenntarthatósági stratégiája elsõ sorban a papír és a mûanyaghulladék újrafelhasználására épül. A csomagolófóliákból pl. szennyes tartó kosár készül.

Ide a húsgombócot

Az étkezés a stratégiai elem a vállalatnál, tudtuk meg az IKEA Food vezetõjétõl. Michael La Cour szerint az étkezés annyira központi elem az emberek éltében, hogy nem lehet megkerülni. Több kutatást is levezényeltek a témában. Kiderült, hogy a fenntarthatóságot a vásárlók is fontosnak tartják. Nem mindegy nekik, hogy milyen alapanyagból készült a húsgombóc, és hogy a levágott állatokat milyen körülmények között tartották.

Az IKEA a fentiek figyelembevételével alakítja üzletmenetét. Az élelmiszer részlegnek mintegy 2500 beszállítója van világszerte. Az õ számukra ugyanúgy követelményrendszert dolgoztak ki, mint a bútorokhoz beszállító cégeknek. Évente 600 millió ember eszik a bútorlánc áruházaiban.