2022. január 25. Kedd, Pál.
 
A csõdbiztosnak nem kell a disznóForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-08-14 11:11:43
Megjelent a magáncsõddel kapcsolatos két kormányrendelet, a jogszabályok szeptember 1-jén lépnek hatályba. A két kormányrendelet, amely a magáncsõd lebonyolításának szabályait részletezi, többek között tételesen felsorolja azokat a használati tárgyakat vagy haszonállatokat, amelyekre a csõdbiztosok nem tehetik rá a kezüket.

A magáncsõdrõl szóló egyik friss rendelet összesen 48 pontban sorolja fel azokat a vagyonokat és bevételeket, amelyek nem vonhatók be az adósságrendezési eljárásba. A Magyar Közlönyben tételesen kiemelik, nem tartoznak az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe esõ háztartási gépek, mint például a mosógép, hûtõszekrény, fûnyíró.

A bocik tovább múzhatnak

Nem viszik el a haszonállatokat sem, tehát maradnak a tyúkok vagy a tehenek és a disznók is. Nem viszi el a csõdbiztos az akváriumban élõ halakat sem, és a téli tüzelõt sem.

A csõdbiztosok a haszonállatokat nem viszik el

Forrás: Thinkstock

Nem teszi rá a kezét a csõdbiztos a gyermekjátékra, a tanszerekre, a gyógyszerekre és a bevételek közül a szociális ellátás, az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét is a családoknál hagyják.

A csõdgondnokok már tanulnak

A magáncsõdhöz kapcsolódó kormányrendelet részletesen leírja a tartozás rendezésébe bevonandó ingatlanok és ingóságok forgalmi értékének számítási módját.

A héten kezdték meg a szeptember 1-jén induló Családi Csõdvédelmi Szolgálat leendõ munkatársainak képzését is – közölte az Igazságügyi Minisztérium.

A száz csõdgondnokot három egyhetes turnusban képzik ki a szolgálat indulásáig. A csõdbiztosok jogi és technikai ismereteket tanulnak, illetve elsajátítják az elektronikus ügykezelõi rendszer mûködését, amit munkájuk során használniuk kell.

A Nem adom a házam mozgalom ülõdemonstrációja a devizahitelek eltörléséért és a pénzintézetek felelõsségre vonásáért

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A tárca tervei szerint a családi vagyonfelügyelõk az õsz végén további képzésen vesznek majd részt. A Magyar Nemzet azt írta, a biztosok közül negyven ember Budapesten, és kétszer harminc Veszprémben, illetve Szegeden kap képzést.

A sikere kérdéses

A három hét múlva induló családi csõdvédelmet egyelõre azok az adósok vehetik igénybe, akiknek a lakhatása forog kockán, a többi adós csak egy évvel késõbb élhet a magáncsõd intézményével. Az Országgyûlés június végén fogadta el a magáncsõdöt bevezetõ törvényt.

A törvény tételesen felsorolja, hogy milyen használati tárgyakat nem lehet a csõdeljárásba bevonni

Fotó: Polyak Attila - Origo

A Deloitte szerint a magáncsõd intézménye a jelenleg alkalmazható bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket támaszt az adósokkal szemben, a fõhitelezõként eljáró bankoknál viszont az eljárás magas operációs költségekkel és munkaerõigénnyel jár - írta az MTI.

Erdõs Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje azt mondta,a magáncsõd fontos intézmény lehet, sikeressége viszont attól függ majd, hogy hány adós él ezzel a lehetõséggel. 

Az adósnak kell kezdeményeznie

A magáncsõdötcsak olyan adós veheti majd igénybe, akinek vagyona és jövedelme is van, részérõl a fizetési hajlandóság fennáll, csupán fizetési képessége hiányzik.A sikeres adósságrendezési eljárás végén a jóhiszemûen eljáró adós - miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette - mentesül további tartozásainak megfizetése alól.

A magáncsõd szeptember 1-jén lép hatályba

Forrás: MTI/Soós Lajos

A magáncsõd lehetõségével azok a természetes személyek - ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is - élhetnek,

akiknek 2 millió és 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt, 

de az adós által legalább 80 százalékban elismert hitelviszonyból eredõ tartozása van, amely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét.

Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, ehhez nincs szükség a hitelezõk jóváhagyására sem. Az adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30-ig csak azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet.

Az ország negyede érintett lehet

Habitat for Humanity 2013-as adatai szerint a lakosság negyedének okoz gondot a rezsi, a lakbér vagy a lakáshitel kifizetése. A legrosszabb esetben az adós elveszíti a lakását, márpedig a Habitat szerint pont az lenne a lényeg, hogy a család lakhatása ne kerüljön veszélybe, vagyis akár banki, akár közmûtartozás miatt senkitõl se lehessen elvenni az otthonát.

Így csinálják máshol

  • Angliában a magáncsõdben érintettek valamennyi vagyonukat elveszítik (kevés kivétellel), és 3 évig kell a meghatározott havi törlesztést fizetni, és a csõdgondnokság a jellemzõ.
  • Franciaországban valamennyi vagyon átadását és 8 évig tartó havi törlesztést határoznak meg, az adósnál maradó jövedelemösszeg a szegénységi küszöb körüli összeggel azonos.
  • Szlovákiában is át kell adni minden vagyontárgyat. Hosszadalmas a folyamat, 663 euró bírósági költség és ügyvédi költség megfizetése szükséges az eljárás megkezdéséhez. Viszonylag kevés szlovák kéri a csõdvédelmet.
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!