2024. április 24. Szerda, György.
 
Nyolc ok, amiért megindult a menekülthullámForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-09-19 15:11:13
Több tényezõ egybeesése kellett ahhoz, hogy Európa a II. világháború óta nem látott menekülthullámmal szembesüljön. Ezek azok.

Összegyûjtött a Washington Post nyolc tényezõt, amelyek megmagyarázzák, hogy négy évvel a szíriai polgárháború kitörése után miért most érkeztünk el arra a pontra, mikor a menekültek tömegei elindultak Európa felé.

A legfontosabb az elsõ ok.

1. A szíriai háború

Négy éve tartanak a harcok Szíriában, és egyelõre nem látszik a háború vége. Mi több, különösebb belföldi és nemzetközi erõfeszítések sincsenek a válság diplomáciai úton történõ lezárására.

A konfliktusban legalább negyedmillió ember vesztette életét, az ország lakosságának a fele kénytelen volt elhagyni az otthonát.

 

Homsz romokban

Forrás: MTI/EPA

Az Európába áramló menekülteknek körülbelül a fele szír. Ha õk nem indultak volna útnak, akkor Európának nagyjából annyi menedékkérõvel kellene megbirkóznia, mint tavaly – amikor egymás után a második évben érkezett a kontinensre rekordszámú bevándorló.

A fegyveres konfliktusok miatt az elmúlt években rekordokat döntött a menekültek száma. Emberek nem csupán Szíriából menekülnek, hanem Irakból, Afganisztánból, Eritreából, Szomáliából és Nigériából is.

 

Aleppó az egyik legtöbb kárt szenvedett város

Forrás: AFP/Baraa Al-Halabi

2. Könnyebbé vált az utazás

A közelmúltig az Európába tartó menekültek és bevándorlók a Földközi-tengeren keresztül igyekeztek eljutni Líbiából Olaszországba.

Ezen az útvonalon az idén 473 887 ember érkezett a kontinensre a Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb adatai szerint. Negyven százalékuk Szíriából indult útnak. 2812 ember fulladt a tengerbe.

Ez az útvonal ugyan veszélyes, mégis szívesebben választották a hosszú út helyett Törökországon, Görögországon, a Balkánon és Közép-Európán át.

 

Szinte bármilyen jármûvel nekivágnak az útnak

Forrás: MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Meo

Ez a helyzet júniusban változott meg, amikor Macedóniában enyhítettek a menekültek távol tartását célzó szabályozáson.

Így megnyílt a balkáni folyosó, amelyen keresztül könnyebben eljutnak Európába nemcsak a szírek, hanem az Afganisztánból és Irakból érkezõ menekültek, valamint a pakisztáni és bangladesi bevándorlók, akik a jobb élet reményében indultak útnak.

 

Macedónia sem volt képes megbirkózni a menekülthullámmal

Forrás: MTI/EPA/Nake Batev

3. Lezuhantak az árak

Ez az útvonal megváltozásának a közvetlen következménye. A távolságtól függõen mindössze 20 perc, legfeljebb egy óra az út Törökország és Görögország között a tengeren, vagyis olcsóbb az átjutás, ráadásul sok esetben embercsempészeket sem kell megfizetniük a menekülteknek, hogy átjussanak a balkáni határokon.

A menekültek szerint ma 2-3 ezer dollárból kijön az egész út, miközben az embercsempészek 5-6000 dollárért kérnek a Líbiából Olaszországba vivõ utazásért.

Vagyis sokkal többen engedhetik meg maguknak, hogy útnak eredjenek.

Törökországhoz való közelsége miatt Leszbosz az egyik elsõdleges célállomás

Forrás: AFP/Achilleas Zavallis

4. Az idõjárás

A menekültek zöme nyáron érkezik, mert akkor biztonságosabb az átkelés a Földközi-tengeren. A menekültek száma most azért olyan magas, mert sokan idõben útnak indultak, hogy még az õszi hidegek beállta elõtt célba érjenek.

Azt azonban nehéz megjósolni, hogy idén lelassítja-e a menekültek áradatát a tél. Egy dolog viszont biztos: egyre több menekült hal meg útközben.

 

A hároméves Ajlan Kurdi halála az egész világot felrázta

Forrás: MTI/EPA/DOGAN NEWS AGENCY

5. A német fogadtatás

Már akkor is tömegek voltak úton, amikor Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy Németország befogad minden menekültet, de a szavai nyilvánvalóan még több embert bátorítottak arra, hogy elinduljon.

Egyre több iraki is csatlakozott az exodushoz, és sokan nem is tagadják, hogy a bátorító szavak hatására vállalták az utat.

Az viszont csak késõbb derül majd ki, hogy az újonnan bevezetett ellenõrzés Magyarország, Németország, Ausztria és Szlovákia határán elriasztja-e azokat, akik még csak fontolgatják az utazást.

 

Angela Merkel nem véletlenül népszerû a menekültek körében

Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

6. Soroznak Szíriában

A lázadók ellen több fronton harcoló kormány tavaly év végén megkezdte a tartalékosok besorozását. A menekültek közül sokan származnak a kormányzat által ellenõrzött területekrõl, és õk azért indultak útnak, hogy megússzák a besorozást.

Ez egyébként minden olyan férfit érint, aki az elmúlt tíz évben töltötte le a katonai szolgálatot – gyakorlatilag tehát minden harminc évnél fiatalabbat.

Aszad kitart, besorozzák a tartalékosokat

Forrás: MTI/EPA/Ariha Today

7. A szír kormány megkönnyítette az utazást

Ez ugyan ellentmondani látszik az elõzõ pontnak, a jelek szerint azonban Bassár el-Aszad rezsimje semmit nem tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a katonakorú fiatal férfiak távozását.

Éppen ellenkezõleg, az utóbbi hónapokban a korábbinál sokkal könnyebben lehet útlevelet kapni Szíriában és a szír nagykövetségeken is, a katonai behívót pedig 300 dollárral meg lehet „váltani”.

 

Aszad meg akarja tisztítani az országot az ellenfeleitõl

Forrás: AFP/Louai Beshara

Emiatt több szakértõ is azt gyanítja, hogy Aszad szándékosan bátorítja a menekülni vágyókat azzal a hátsó szándékkal, hogy ezáltal

kipucolja az országból a potenciális ellenfeleket.

„A szemünk elõtt kibontakozó humanitárius katasztrófa Aszad túlélési stratégiájának a következménye” – állítja Emile Hokayem, a londoni International Institute for Strategic Studies munkatársa.

Maga a szír elnök viszont az orosz sajtónak adott interjúban Európát és az Egyesült Államokat vádolta az exodusért.

 

Szerbia sem volt felkészülve a rohamra

Fotó: Polyák Attila - Origo

8. Kimerültek a segélytartalékok

A menekülthullám elindulása elõtt már négymillió szír menekült a harcok elõl a szomszédos Törökországba, Jordániába és Libanonba, akik nyomorúságos körülmények között élnek, nem dolgozhatnak, a gyerekek többsége nem jár iskolába.

Sokan ezekbõl a táborokból indultak el Európába, és éppen azért, mert taníttatni akarják a gyermekeiket.

Az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága azonban nem kap elég támogatást a menekültek ellátására, a Világélelmezési Program pedig folyamatosan csökkenteni kényszerül az ellátmányukat: havi 13,5 dollár jut egy ember etetésére.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!