Az Inflációs jelentés szerint a gazdasági növekedésben egyre markánsabb szerephez jut a belföldi kereslet élénkülése.Az alacsony infláció, illetve jövõre az szja kulcsának csökkentése növeli a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét.

A szeptemberi jelentésben a háztartások fogyasztásának bõvülését 2015-ben 3,3 százalékra várják az MNB elemzõi, júniusban még 3,2 százalék volt a várakozás. Jövõre a lakossági fogyasztás 3,2 százalékkal nõ a korábban várt 3,0 százalék helyett.

Zéró

Az Inflációs jelentés fõ számai szerintaz MNB 0 százalékos inflációval számol 2015-ben,miközben az elõzõ jelentésben még 0,3 százalékos éves átlagos inflációt jelzett elõre. A jövõ évi inflációra vonatkozó várakozását pedig tovább csökkentette az MNB 1,9 százalékosra, miután a prognózis szerint júniusban még 2,4 százalékosra várták.

Az MNB elemzõi úgy látják, az infláció idén és jövõre is azért marad el érdemben a középtávú céltól, mert rendkívül kedvezõ a globális költség-környezet és a gazdaságban továbbra is szabad kapacitások maradnak fenn.

Az inflációs elõrejelzés legyezõábrája

Forrás: MNB

Az idei év végéhez közeledve már némileg erõsödhet az infláció, késõbb pedig a lakossági fogyasztás folytatódó élénkülésével, a béremelkedés erõsödésével már az évek óta stabilan alacsony inflációs alapmutatók is emelkedhetnek. Az infláció emelkedése azonban elhúzódó folyamat lesz az MNB szerint.

3-4 százalékos keresetnövekedést várnak

Az elõrejelzés szerint a keresetek idén 3,2, jövõre 3,7 százalékkal emelkednek a nemzetgazdaság átlagát tekintve, a versenyszférában azonban ennél nagyobb, 3,5, jövõre pedig 4,2 százalékos bruttó keresetemelkedés várható. A feszesebb munkapiac, a nagyobb vállalati jövedelmezõség és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedését okozzák.

A bérek növekedését várják az MNB-nél

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A reáljövedelem az MNB számításai szerint a korábban feltételezettnél jobban, az idén 3,1 helyett 3,4, jövõre a korábban várt 2,6 százalékkal szemben 2,9 százalékkal nõ a jövedelemadó csökkentésének hatását is figyelembe véve.

Nõ a foglalkoztatottság, csökken a munkanélküliség

A munkaerõpiacon is a kedvezõ folyamatok folytatódására számítanak a jegybank szekértõi, a közmunkaprogramok mellett a versenyszférában is létszámbõvülés várható. A foglalkoztatottság az idén 2,8, jövõre 2,4 százalékkal nõ, amibõl a versenyszférára 2,0, illetve 1,1 százalék jut. A munkanélküliség pedig az idei 6,8 százalékosról 6,2 százalékosra csökken 2016-ban.

A következõ negyedévekben folytatódhat a hazai gazdaság növekedéseés idénre 3 százalékot meghaladó növekedés várható. A finanszírozási – fõként EU – források szûkülésével, valamint bázishatások miatt 2016-ban 2,5 százalékra mérséklõdik a növekedés üteme. A jövõ év második felétõl a gazdasági növekedés ismét gyorsulhat a hitelezési aktivitás erõsödésének, az EU-források újra növekvõ lehívásának és a külsõ kereslet élénkülésének köszönhetõen – jósolták a jegybank szakértõi. A beruházásokban szerkezeti átalakulás várható, a hangsúly a magánberuházások felé tolódik el.