A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint lassuló pályára került a magyar gazdaság, és erõsödnek a kockázatok. A tavalyi 3,6 százalék után az idén 2,7, jövõre csak 2 százalékkal bõvül a GDP, mindenekelõtt a EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása és a kiviteli lehetõségek romlása miatt. A beruházások az idén stagnálnak, jövõre 5 százalékkal mérséklõdnek, a fogyasztás idén 2,5, jövõre 1,5 százalékkal bõvül.

Átmeneti tényezõk

A 2014. évi gyors növekedés, amely még az elsõ negyedévben is tartott, alapvetõen átmeneti tényezõknek (tetõzõ EU-támogatások, a választási évvel összefüggõ fogyasztásélénkítés, kiváló termés, korábbi autóipari beruházások) volt köszönhetõ, mondta el az elõrejelzést ismertetve Vértes András, a GKI elnöke.Az egyedi hatások többsége azonban 2015-2016-ra megszûnik,az uniós források visszaesnek, így a beruházások is, az export és a fogyasztás is lassulni fog - mondta.

Átmeneti tényezõk miatt pörgött a magyar gazdaság

Fotó: Polyak Attila - Origo

Globális kockázatok

A GKI elnöke a globális kockázatok közül kiemelte a kínai gazdaság lassulását és a Fed (az amerikai jegybank) következõ fél évben bekövetkezõ kamatemelését, amelyek szerintük komoly nehézségeket okozhatnak Magyarországnak, ahogy a menekültválság és a Volkswagen-botrány is.A menekültválság a következõ hónapokban lényegesen befolyásolni fogja az üzleti várakozásokat,emellett egyre inkább jelentkeznek az elmúlt másfél évtized hibás gazdaságpolitikájának következményei is - tette hozzá.

Nem volt reform

A magyar gazdaság eleinte a túlzott eladósodásból majd uniós forrásokból próbált fejlõdni, a külsõ források felhasználása azonban nem kapcsolódott sikeres reformokhoz, ami rontja a perspektívát - fejtette ki.

A bérek nõni fognak

A GKI prognózisa szerint a bérek az idén a tavalyihoz hasonlóan 3 százalékkal növekedhetnek nulla infláció mellett, a fogyasztás gyorsabban nõ, mint a reáljövedelmek, ami több egyszeri hatásnak köszönhetõ, köztük a banki elszámolásból származó többletjövedelmeknek, illetve a hitelterhek ebbõl fakadó mérséklõdésének. Jövõre már nem érvényesül ez a hatás, a reáljövedelem és a fogyasztás is lassuló ütemben, 1, illetve 1,5 százalékkal nõ.

Kevesebb lesz a beruházás

A beruházások tavalyi 11,7 százalékos bõvülése után az idén stagnálás valószínû a GKI szerint. Ennek fõ oka az EU-forrásokból megvalósított beruházások és az autóipari fejlesztések kifulladása.Az EU-források 2016-ban már vissza is esnek, emiatt a beruházások 5 százalékos csökkenése valószínû.A növekedési hitelprogram (nhp) a GKI szerint jót tesz a gazdaságnak, a fejlõdésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, a vállalkozások túlnyomó része azonban nem akar hitelt felvenni, a hitelállomány nem emelkedett.

Az ipar lassabban nõ

A termelõágazatok közül az ipari növekedés 2015 második felében kissé lassul, éves összevetésben 7 százalék körüli ütem várható. A fékezõdés jelentõs új kapacitások híján 2016-ban is folytatódik, az ipari növekedés 5-6 százalék között lehet.

Tényleg több lett a munkahely

A foglalkoztatással kapcsolatban Vértes András kiemelte, hogy idén már tényleges növekedés volt az üzleti szférában is. Ebben az évben foglalkoztatás 2, jövõre azonban már csak 1 százalékos bõvülését várja a GKI.A statisztikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7-õl idén várhatóan 7,2 százalék körülire, majd 2016-ban 7 százalék körülire csökken.

Magasabb hiányt várnak

A 2015-re elõirányzott 2,4 és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel szemben a kutatóintézet 2,6, illetve 2,3 százalékot prognosztizál.

Gyengül a forint

Az alapkamat a GKI szerint idén 1,35 százalékon marad, majd 2016 végén 1,8 százalék körül lehet. A monetáris tanács valószínûleg a lehetséges legkésõbbi idõpontban fog csak a kamatemelésrõl dönteni, ezért a forint tovább gyengül, 2015-ben 310, 2016-ban 320 forint körüli éves átlagos euró-árfolyam várható. A befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás akár mindegyik hitelminõsítõnél 2016-ra csúszhat. Vértes András szerint jövõre a felminõsítés is segíteni fogja, hogy az MNB minél tovább alacsonyan tartsa az alapkamatot.