2024. április 23. Kedd, Béla.
 
Deutsch Tamás kiderítette, mit kíván a magyar nemzetForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-10-04 15:19:39
Nyolc hónap és tizenhárom millió forint telt, illeve fogyott el azóta, hogy Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos vezényletével elkezdõdött az internetrõl szóló internetes konzultáció. Végeredménye kevéssé meglepõ módon az lett, hogy a magyar internetezõk mindenképpen olcsóbb, de lehetõleg ingyennetet akarnak. A konzultációt a kormány azután indította el, hogy visszalépett a tervezett netadótól, aminek rövid történetét tüntetéssorozat és megrongált Fidesz-székház kísérte.

Mit kíván a magyar nemzet? Magyar nemzeti ingyennetet! – így foglalhatnánk össze a Bëlga zenekar örökbecsû slágere nyomán az internetkonzultáció (azért kevéssé meglepõ) eredményét. Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a konzultáció nyolc hónapja után október 2-án, pénteken a Garibaldi Bisztró különtermében ismertette a végeredményt. Az emberek akarata úgy kristályosodott ki, hogy ezekre a javaslatokra érkezett a legtöbb egy irányba mutató válasz, illetve e kérdések megválaszolásától tartózkodott a legkevesebb kitöltõ.

Örök élet és ingyenwifi

A végeredmények szerint a kérdõív kitöltõi a hozzáférhetõ és mindenki által megfizethetõ internetet tartották a legfontosabbnak, melynek része a szolgáltatást terhelõ áfa és közmûadó csökkentése, és az, hogy minden településen legyen ingyen elérhetõ wifihálózat.

A válaszadók szerint a kormánynak kiemelten kell ügyelnie az internet és a digitalizáció oktatására, a gyermekek védelmét jogszabály-szigorítással, az önszabályozás erõsítésével és az oktatással kell erõsíteni. Javítani kell a jó magyar nyelvû tartalmak és szolgáltatások elérhetõségét, a hazai vállalkozások digitális fejlesztésének kiemelt támogatását. És el kell érni, hogy "a multinacionális cégek is kivegyék a részüket a digitális gazdaság fejlesztésébõl". Az, hogy a kérdésekre kínált válaszokra pontosan mennyi szavazat érkezett, az Internetkon honlapján hamarosan elérhetõ lesz, mondta Deutsch Tamás.

 

Deutsch Tamás hosszas munkával és tízmilliós összegbõl kiderítette, hogy a netezõk ingyennetet akarnak

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Egy eredmény mind fölött

Összesen 31 600 válaszadó volt, ebbõl 3 ezren léptek be Ügyfélkapu-regisztrációval, 3 400-an Facebook-profillal, 25 ezren pedig az Internetkon saját regisztrációjával, tájékoztatott Deutsch Tamás. 19 százalék mobileszközt használt, a többiek asztali számítógépet.

Mivel ezek közül csak az Ügyfélkapu-regisztráció zárja ki, hogy valaki kamu adatokkal (mondjuk Süsü, a sárkány Facebook-profiljával) vagy esetleg többször szavazzon, bárki nyugodtan kételkedhet abban, hogy a másik két azonosítási formából származó eredmények mennyire reprezentálják a magyarok akaratát.

A kurucos szabálykerülés

Deutsch Tamás nem tartozik a kétkedõk közé, mikor múltkor emlékeztettük a problémára, azt válaszolta, bízik az emberek tisztességében. Most újra megkérdeztük, mennyire tartja megbízhatónak az eredményeket, tekintve, hogy csak a kitöltõk tizede jelentkezett be Ügyfélkapun keresztül. A miniszterelnöki biztos szerint egyrészt rossz az, aki rosszra gondol. Másrészt újra részletesen kifejtette, hogy a konzultáció során minden adatvédelmi szabályt betartottak. Harmadrészt elmondta, tömeges csalásra utaló jel nem volt, de azt elismerte, elõfordulhatott, hogy egy-két ember kurucos, magyaros szabálykerülésbõl többször szavazott, de ez a végeredményt nem befolyásolta.

 

Deutsch Tamás szerint lehettek olyanok, akik kurucos szabálykerülésbõl csaltak

Fotó: Polyák Attila - Origo

Minden kezdet nehéz

Az internetrõl szóló internetes konzultáció szûk 13 millió forintba került, két cég csinálta, egyiknek sem ez volt az elsõ állami megrendelése. Mikor az összeget nyilvánosságra hozták, utánaszámoltunk, valóban kell-e ennyi pénz egy ilyen projektre, vagy ki lehet-e hozni kevesebbõl is. Arra jutottunk, hogy bõven: a pluszpénz valószínûleg marketingre ment el. Marketing ide vagy oda, ennyi pénzbõl arra azért ügyelhettek volna, hogy a konzultáció élesedése elõtti órákban ne lejárt tanúsítványra való figyelmeztetés fogadja a honlap látogatóit.

Jó konzultációnak is kell a marketing

Marketingre egyébként nagy szüksége volt az internetkonnak. A konzultáció eredetileg július végéig tartott volna, de július elején még csak 15 ezren, hónap végén pedig csak 20 ezren töltötték ki a kérdõívet. A konzultáció idõtartamát ekkor tolták ki szeptember végéig.

Az idõtartam kitolása azt is jelenti, hogy Deutsch Tamásék majd csak november közepén terjesztik a kormány elé azokat a javaslatokat, amiket a konzultáció eredményei alapján fogalmaznak meg. Elõtte még egyeztetni fognak a szakmával, hogy az irányokat hogyan kellene konkrét javaslatokra fordítani. Javaslatból több tucat is lehet majd, mondta el a miniszterelnöki biztos. A magyar polgárok véleménye „világos és egyértelmû”, a kormány a polgárok akaratát megértette és követni fogja, ígérte.

 

Az internet népe nem törte magát különösebben, hogy konzultáljon a netrõl

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Kérdezz! Felelek!

A konzultáción a következõ kérdésekrõl mondhatták el a véleményüket az internetkapcsolattal rendelkezõ magyarok, és azok, akik nem sajnálták az idõt és az energiát arra, hogy elmenjenek egy E-Magyarország pontra:

  • Csökkenjenek-e az internet-elõfizetések adóterhei?
  • Legyen internetes alapcsomag a szociálisan rászorulóknak és a nagycsaládosoknak?
  • Járjon a kedvezményes alapcsomaghoz oktatás?
  • Legyen ingyenwifi minden településen?
  • Az oktatás fejlesztése során milyen digitális fejlesztésekre lenne szükség?
  • Nagyobb hangsúlyt kell-e kapjon a közoktatásban az informatika?
  • Az uniós forrásokon kívül kell még ösztönzés az infrastruktúra-fejlesztésekhez?
  • A kis szolgáltatók is kapjanak forrásokat az infrastruktúra-fejlesztésekhez, vagy csak a nagyok?
  • Kellenek erõsebb gyermekvédelmi szabályok?
  • Mi a gyermekek védelmének leghatékonyabb módja?
  • Fel kell lépni jogi eszközökkel az internetes zaklatás ellen?
  • Szigorúbban kell fellépni a személyiségi jogsértésekkel szemben?
  • Hogyan kellene fokozni az internetes kereskedelem biztonságát és a fogyasztóvédelmet?
  • Kell külön támogatni az informatikai startupokat?
  • Hogyan kellene támogatni a kkv-kat informatikai szempontból?
  • Elõ kell írni a közszférában, hogy nyílt forráskódú, ingyenes szoftvereket kelljen használni?
  • Kelljen jogdíjat szedni az internetes tartalmakért?
  • Hogyan kellene fejleszteni az e-közigazgatási szolgáltatásokat?
  • Kötelezni kell a multikat, hogy hozzájáruljanak a fejlesztésekhez? (Google-adó.)
  • Kell elsõbbséget biztosítani bizonyos tartalmaknak? (Netsemlegesség.)

Egy internetadó margójára

Végsõ soron az egész konzultációt az internetadó tervezete miatt bonyolította le a kormány. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen egy éve, 2014 októberében jelentette be, hogy a kormány az internethasználat különadóztatását tervezi. A bejelentés után tiltakoztak a szolgáltatók, a szakmai szervezetek, az Európai Bizottság és a lakosság. Az egyik tünetése után néhányan a Fidesz-székházat is megrongálták.

A tüntetésekrõl írt a nemzetközi sajtó, a magasba emelt, világító mobiltelefonokkal vonuló tömegrõl készült fényképek bejárták a világot.

 

Tümegek vonultak utcára a tervezett netadó ellen

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A Sárkány visszalép

A kormány a tiltakozásokra elõször egy módosítóval reagált (Rogán Antal terjesztette be), amivel maximálták volna az adó mértékét. A tüntetõket és a tiltakozókat ez kevéssé hatotta meg, végül Orbán Viktor miniszterelnök beadta a derekát, egyik péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában jelentette be, hogy mégsem lesz netadó. Elõször ugyan csak Rogán Antal módosítóját vonták vissza, de nem sokkal késõbb az adót teljesen kiszedték az adótörvénybõl. A többi immár nemzeti konzultációtörténelem.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!