2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Vegyen állami földet, amíg még megtehetiForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-10-16 12:03:57
A kormány döntött az állami földek nagy részének eladásáról. Az árverések november 16-án kezdõdnek. A földek nem lesznek olcsók, hiszen a piaci ár felett 10 százalékról indulnak az árverések, de így is érdemes lesz licitálni - meg is mutatjuk, mennyire megéri ma földet venni Magyarországon. Ráadásul a várhatóan nagyon olcsó hitel miatt szinte kockázatmentesen lehet befektetni most a mezõgazdaságba. A jelenlegi bérlõk lépéselõnyben vannak, de akár az utcáról is be lehet esni az árverésekre.

A kormány döntött az állami földek nagy részének eladásáról, amelybõl összesen 300 milliárd bevételt vár. A földekre szinte bárki licitálhat, aki az adott földterület környéken (20 kilométeren belül) lakik, és földmûvesnek számít.

A képesítést pedig egy néhány hetes tanfolyammal is meg lehet szerezni.

A díja sem kifizethetetlen összeg: 240 ezer forint.

Biztos befektetés lett a termõföld

Forrás: AFP

Tõke kell már a részvételhez is

Attól függõen, hogyan alakulnak a földterületek árai, valószínûleg csak a legjobb földeknél lesz tolongás, mert a megyei és területi átlagár plusz 10 százalékról indulnak a licitek. Az átlagnál rosszabb minõségû földek iránt tehát valószínûleg nem sokan érdeklõdnek majd, míg a jobb területeket elviszik a tõkeerõs gazdák.

Kombájn aratja a kukoricát Fadd-Dombori határában, 2015. október 8-án.

Forrás: MTI/Kiss Dániel

Van még néhány feltétel ugyanis, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy valaki licitálhasson a földekre. Egy magánszemély például maximum 350 hektárt vehet, amelyet a vásárlás után 20 évig nem adhat el. Ezen túlmenõen csak magyar állampolgárok és természetes személyek vehetnek részt az árveréseken, nekik pedig be kell fizetniük az árverési biztosítékot és a regisztrációs díjat. Az elõbbi a földdarab kikiáltási árának 10 százaléka, amit csak az árverés után, 8 napon belül kaphatnak vissza. Utóbbi (a regisztrációs díj) árverési naponként 30 ezer forint, és nem jár vissza.

KAPCSOLÓDÓ RENDELET

Hitelbõl is nagyon megéri

Úgy tûnik, az sem feltétlenül lesz akadály ugyanakkor, ha valaki nem rendelkezik megfelelõ tõkével. Lázár János arról számolt be csütörtökön, hogy a Magyar Fejlesztési Bank összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. A maximum húszéves futamidejû kedvezményes hitel kamata 1,95 százalék lehet. A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint. A bérlõktõl csak 10 százalékos, míg mindenki mástól 20 százalékos önerõt kérnek.

Ha viszont tényleg lehet majd ilyen olcsón hitelt kapni, akkor igazából bárkinek megéri földet venni. Még ha nem is mûveli meg valaki a területet, csak rendben tartja azt, és felveszi a hektáronként járó uniós pénzeket, akkor is többet nyer, mint a hitel kamata, amelyet a vásárlás érdekében vett fel.

Termõföldek átlagos eladási árai járásonként

Forrás: OTP Termõföld Értéktérkép 2015

Kiszámoltuk, mekkora hozama van a földterületnek, ha annak tulajdonosa semmi mást nem tesz, mint évente kétszer rendbe teteti (felszántatja) azt, és benyújtja igényét a hektáronként járó 70 ezer forintos területalapú támogatásra. (A számítás során évi 20 ezer forintos mûvélési költséggel számoltunk, és beletettünk minden egyéb költséget, amit az állami föld megvásárlása jelent.)

A föld árához képest mekkora hozamot lehet elérni, ha csak a támogatást vesszük fel, és évi 20 ezer forintot költünk a terület rendbetételére

Forrás: Origo

Külön oszlopban azt is szerepeltettük, hogy mekkora ez a hozam, ha a vásárláshoz még le kell tenni egy 240 ezer forintos díjért megszerezhetõ aranykalászosgazda-vizsgát is.

Természetesen a hozam a táblában szereplõ értékeknél magasabb is lehet, ha valaki be is veti a területet, és annak eladásából bevétele keletkezik.


Nagyok az eltérések az árakban

Egyelõre sok azonban a kérdõjel is. A napokban megjelent árveréseket szabályozó rendelet szerint a földek kikiáltási árai a megyei és területi ár +10 százalék lehetnek. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól megkérdeztük, hogy pontosan hogyan számolják majd ezt ki, de eddig választ nem kaptunk. Nem mindegy például, hogy megyei vagy helyi átlagárral számolnak, hiszen óriási különbségek vannak az országban az egyes földterületek forgalmi értéke között. Akár adott megyén belül is elõfordulhatnak hektáronként milliós eltérések.

A bérlõ elõnyben van

Könnyû a dolguk ugyanakkor azoknak, akik a földeket már legalább 3 éve bérlik az államtól, hiszen elõvásárlási joguk van. Nekik nem kell licitálni, elég, ha az árverés után jelzik igényüket, és a legmagasabb licitet kifizetve övék lehet a föld.

Munkagépek dolgoznak a kukorica betakarításán

Forrás: MTI/Kiss Dániel

Alig licitálhat majd valaki

Bár a fentebbiek alapján érdemes licitálni a földekre, könnyen elõfordulhat, hogy kevesen harcolnak majd a területekért, mivel csak helyi lakos (a földterület legfeljebb 20 kilométeres körzetében élõ) földmûveseknek nyitott a lehetõség, akiknek ráadásul egy nagyobb összeget is le kell tenniük az asztalra minden egyes földterület után.

Akinek elõvásárlási joga van, az pedig maximum azért mehet el az árverésekre, nehogy érvénytelen legyen az egész, és ne veszítse el a lehetõséget a föld megvásárlására. De a legmagasabb licitet nem õ fogja adni, hiszen elõvásárlási jogával az eredmény kihirdetése utáni 8. napig élhet. Ekkor a legmagasabb licitált áron el is viheti a földet.

Forrás: AFP/Jean-Francois Monier

Ráadásul a fenti hozamszámításunk alapján az is látszik, hogy nagyon megéri még hitelbõl is megvenni a földet (míg a kamat az eddigi hírek alapján maximum 2-2,5 százalék lesz, a hozamok 3 százalékról kezdõdnek). Tehát borítékolható, hogy akinek elõvásárlási joga van, az élni is fog vele.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!