Immunhiány vagy rosszul kezelt oltóanyag is állhat a megbetegedések hátterében.


Az, hogy valaki megkapta az új influenza elleni oltást, még nem jelenti automatikusan, hogy védetté válik a betegséggel szemben. – Elõfordulhat, hogy a szervezet nem termeli ki a védettséghez szükséges megfelelõ mennyiségû antitestet, vagy esetleg valamilyen rejtett immunhiányos betegségben szenved a beteg – sorolta a lehetséges okokat Maródi László, a DE OEC Infektológiai és Gyermek Immunológiai tanszék vezetõje. – Több mint 200 féle veleszületett immunhiányos betegséget ismerünk, amelyekre általában akkor derül fény, ha fertõzést kap a beteg. Így, mindezek együttesen vagy külön-külön is állhatnak a már ismertté vált, s súlyos komplikációkkal küzdõ pácienseknél, melyet azonban nem minden esetben vizsgálnak – világított rá a szakember egy lehetséges problémakörre.

– Az új influenza szövõdményének tekintett súlyos komplikációkról egyébként nem minden esetben bizonyított, hogy ténylegesen a H1N1 fertõzés következményei. Ott van például az agyvelõgyulladásos beteg.

Csak akkor jelenthetõ ki teljes biztossággal, hogy az új influenza szövõdménye a kór, ha az agyszövetben is kimutatják a vírust – mondta Maródi László. Az oltásssal kapcsolatosan megjegyezete: azt tudjuk, hogy nem ad 100 százalékos védettséget, de egy 70-75 százalékos arány is elegendõ ahhoz, hogy megfékezzük a járványt. – Tehát ajnálott oltatni, hiszen ez a rendelkezésre álló egyetlen eszköz a védekezésre – hangsúlyozta.

Felvetette az ellenanyag hatástalanságát az is okozhatja, hogy a vakcinát nem megfelelõ körülmények között tárolták. – A kanyaró elleni oltást például, ami élõ, gyengített virust tartalmaz (az influenza oltóanyagban elölt vírus van!) az UV sugárzás is tönkre teheti, így a tárolási körülményekre is fokozottan figyelni kell – említette.

Hiányzik a naprakész diagnosztika

– Az egyik nagy probléma a világjárvánnyal kapcsolatban az Észak-Alföldi régióban, hogy nincs biztosítva a naprakész diagnosztika, mert víruskimutatás hetente csak két alkalommal biztosított az ÁNTSZ Laboratóriumokban. Kedden és csütörtökön van lehetõségünk arra, hogy mintát küldjünk.

De gondoljuk végig. Ha egy beteg csütörtökön érkezik, valószínûleg már 1-2 nappal korábban megbetegedett, a mintát azonban csak kedden tudjuk a laborba küldeni, aminek az eredménye tehát mintegy 8 nappal a tünetek jelentkezése után érkezik meg.

Ez megnehezíti a munkánkat a a jelenlegi járványügyi helyzetben. Ezen változtatni kell – jelentette ki az infektológus szakember, aki szerint ez sokat segíthetne abban is, ha mondjuk tömegesen jelentkeznek felsõlégúti megbetegedés tüneteit produkáló betegek, mert akkor rövid úton kideríthetnék, hogy jelen van-e a szervezetükben a H1N1 vírus, s ennek megfelelõ kezelést és elkülönítést biztosíthatnának.

Javul az állapota

– A H1N1 vírus az oltástól függetlenül is bekerülhet a szervezetbe, úgy, hogy nem vagy csak enyhe tüneteket okoz – tájékoztatta a Naplót Várkonyi István, a Kenézy Kórház Infektológiai intézetének vezetõje, megjegyezve: bár még nem kapták meg az antitest vizsgálat eredményeit, de elképzelhetõnek tartja, hogy ez történhetett annál a 29 éves fiatalembernél is, aki bár 1,5 hónapja beoltatta magát szervezetében mégis kimutatták a H1N1 vírust.

A rendõrként dolgozó hosszúpályi férfi állapota az elmúlt napokban oly mértékben javult, hogy hétfõn a sürgõsségirõl átkerült az infektológiai intézetbe, bár korábban lélegeztetõ gépet is alkalmazni kellett nála súlyos légzési nehézségei enyhítésére. A vírus jelenléte mellett antibakteriális fertõzést is kimutattak a szervezetében, melyre ugyanúgy megkapta a szükséges kezelést. A beteget várhatóan a napokon belül hazaengedik.