Minél kövérebb valaki, a test annál nagyobb mennyiségben termel egy fehérjét, amely gátolja a zsírégetési képességet, állítja egy új tanulmány. Az eredmények hatással lehetnek az elhízás és más anyagcsere-betegségek kezelésére. A testben található legtöbb zsírsejt feladata a plusz energia tárolása, és annak felszabadítása, ha szükség van rá. A zsírsejtek néhány típusának (ezek az úgynevezett barna adipociták) azonban az elsõdleges feladata a termogenezis nevû folyamatban való részvétel, ami a bennünket melegen tartó hõt állítja elõ. 
Egy fehérje (és persze az egészségtelen étkezés) a legnagyobb ludas abban, hogy nem mûködik a fogyókúra Forrás: ThinkstockKevésbé híznak az egerekA Cambridge-i Egyetem és a japán Toho Egyetem nemzetközi kutatócsoportja azonban most felfedezett egy olyan fehérjét (sLR11) a testben, amely gátolja ezt a folyamatot. Az eredményeket a Nature Communication folyóiratban tették közzé. A kutatók azt vizsgálták, hogy miért jóval ellenállóbbak a súlygyarapodással szemben azok az egerek, amelyekbõlhiányzik az említett fehérje termeléséhez szükséges gén.Minden egér – és az ember is – kissé növeli az anyagcsererátáját, amikor alacsonyabb kalóriájú diétáról magasabb kalóriájú étrendre vált, de azok az egerek, amelyekbõl hiányzik ez a gén, jóval nagyobb növekedést mutatnak, ami azt jelenti, hogy gyorsabban képes elégetni a kalóriát. Mi a fehér és a barna zsír?
A fehér zsír, mely férfiaknál hastájékon, nõknél csípõtájékon rakódik le, s a cukorbetegségért is felelõs lehet, a kelleténél nagyobb mértékben cseppet sem kívánatos. A barna zsír viszont annál inkább, hiszen hõt termel, s minél több van belõle, annál kisebb a valószínûsége a fehér zsír lerakódásának. A túlsúlyosok nagy bánatára míg gyerekekben még nagyobb arányban található meg, felnõttkorunkban lényegesen kevesebb van belõle, mint a káros társából. A csecsemõk dundi formáját ugyanis még nagyrészt ez a fajta, hálózatosan elhelyezkedõ zsír okozza, ez segít fenntartani hõháztartásukat, de a tinédzserkor után tömege csökkeni kezd, felnõtteknél pedig már sokaknál csupán a nyaktájékon található meg. Mennyiségét különbözõ módszerekkel lehet kis mennyiségben növelni, ami a fogyásban is segít, hiszen a barna zsír kalóriát is éget.A kutatások eredményei igazolták azt a régi igazságot, hogy a hízás nemcsak a táplálkozástól függ, de nagyrészt alkati kérdés is. A vékony embereknek általában több barna zsír van a szervezetében, s hiába esznek többet, nem híznak, míg akiknél a fehér zsír dominál, azok látványos hízást tapasztalhatnak. A jó hír az, hogy a barna zsírsejtek mûködését különbözõ módszerekkel aktiválni lehet - például azzal, ha fázunk. Ha rákényszerítjük a testünket, hogy melegítse magát, azzal a hõháztartásért felelõs barna zsírok mûködését fokozzuk. Egy fehérje gátolja a zsírlebontástA további vizsgálatok feltárták, hogy ezekben az egerekben a normálisan a barna zsírszövettel kapcsolatban álló gének aktívabbak voltak a fehér zsírszövetben (amely normálisan zsírt raktároz az energia felszabadításhoz). Ezzel a megfigyeléssel összhangban az egerek maguk valóban több hõt termeltek és megnövekedett az energiafelhasználásuk, különösen a magas zsírtartalmú étrendet követõen. A kutatók képesek voltak kimutatni, hogy az sLR11 specifikus receptorokhoz kötõdik a zsírsejtekben– ugyanúgy, ahogy a kulcs illik a zárba – azért, hogy gátolja a hõtermelés (termogenezis) aktiválásának képességét. Ennek következtében az sLR11 jelzésként mûködik, ami fokozza a zsír energia célú raktározását és megakadályozza a fokozott energiaveszteséget a korlátlan termogenezis által. A fehér zsírszövet termeli a maga megvédéséreAmikor a kutatók emberben vizsgálták az sLR11 fehérje szintjét, azt tapasztalták, hogy a vérben keringõ fehérje mennyisége korrelációban áll teljes zsírtömeggel. Más szóval, minél magasabb a fehérjeszint, annál magasabb a teljes zsírtömeg. 
Az sLR11 jelzésként mûködik, ami fokozza a zsír energia célú raktározását és megakadályozza a fokozott energiaveszteséget a korlátlan termogenezis által Forrás: ThinkstockRáadásul amikor az elhízott betegek súlycsökkentõ mûtéten estek át, a mûtét utáni súlycsökkenés mértéke egyenesen arányban állt a bennük keringõ sLR11 szintjének csökkenésével, ami arra utal, hogy az sLR11 fehérjét a zsírsejtek termelik. Cikkükben a szerzõk azt sugallják, hogy az sLR11 segít a zsírsejteknek abban, hogy ne égessenek el túl sok zsírt a nagy evéseket vagy rövid ideig tartó hõmérsékletcsökkenések okozta kiugró mértékû anyagcserejelzéseket követõen. Más molekulák serkentik a hõtermeléstAz elhízás, a diabétesz és más társult kórképek, például a szívbetegség kezelésében egyre nagyobb érdeklõdés fordul az olyan gyógyszerek kifejlesztése irányába, amelyek a termogenezist célozzák meg. Ennek oka, hogyviszonylag biztonságos módon kínál lehetõséget a felesleges zsírtól való megszabadulásra. Már egy sor olyan molekulát azonosítottak, amelyek képesek fokozni a termogenezist és/vagy növelni a termogenezisre képes zsírsejtek számát. Eddig azonban nagyon kevés olyan molekuláról tudnak, amelyek csökkentik a termogenezist. 
Az elhízás, a diabétesz és más társult kórképek, például a szívbetegség kezelésében egyre nagyobb érdeklõdés fordul az olyan gyógyszerek kifejlesztése irányába, amelyek a termogenezist célozzák meg Forrás: AFP/ANPA mostani tanulmány azért is jelentõs, mert fényt derít az egyik olyan mechanizmusra, amelyet a szervezet alkalmaz a tárolt energia megtartására, aholaz sLR11 szintje egyenes arányban növekszik a tárolt zsír mennyiségével,és a fehérje mûködése megakadályozza, hogy ez a zsír „elpazarolódjék” a termogenezisre. „A felfedezésünk segíthet annak megmagyarázásában, hogy a túlsúlyos személyek miért találják hihetetlenül nehéznek, hogy megszabaduljanak néhány kilótól” – mondta dr. Andrew Whittle, a cikk egyik szerzõje. „A bennük tárolt zsír aktívan ellenáll azon erõfeszítéseiknek, hogy molekuláris szinten elégessék azt.” |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
