Azt mindenki tudja, hogy a fertõzések megelõzése, leküzdése az immunrendszerünk feladata.

Ennek mûködése sok, általunk nem befolyásolható tényezõtõl függ.

Ilyen például az életkorunk, genetikai adottságaink, illetve az, hogy az adott kórokozóval az elmúlt hosszabb-rövidebb idõben találkozott-e már a szervezetünk.

A megfázás olyan gyûjtõfogalom amelyet több ferõzéses betegség megjelölésére szokás alkalmazni

Forrás: Thinkstock

Ha mi magunk egészségesek vagyunk, akkor az immunrendszerünk is az – bár lehet, hogy valamiért éppen kevésbé optimálisan mûködik, mint ahogyan tudna. Az immunrendszer erõsítése – abban az értelemben, ahogy azt a köznyelv használja - nem lenne praktikus, mivel több olyan betegség van, amely éppen a védekezõ rendszer túlzott reakciója miatt alakul ki.

Ilyenek például egyes autoimmun betegségek (sclerosis multiplex, 1-es típusú cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek).

Ilyenkor a túlpörgetett immunrendszer a saját sejtjei ellen fordul.

Tehát a cél nem az erõsítés, hanem az optimális mûködés. Ehhez pedig mi is hozzájárulhatunk a magunk módján. Íme, néhány tipp a sok közül!

Adjuk meg a királynak, ami a királyé!

Az egyik módszer például az, hogy adjunk meg mindent az immunrendszernek, amire az optimális mûködéséhez szüksége van. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és életvitel, a megfelelõ mennyiségû zöldség és gyümölcs fogyasztása általában fedezi a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat – bár egyre gyakrabban hallani arról, hogy a növények már nem tartalmaznak ezekbõl annyit, mint régen.

Téli idõben természetes vitaminforrás többek között a sütõtök is

Forrás: Thinkstock

Néha tehát rákényszerülhetünk arra, hogy mesterségesen pótoljuk ezeket. Errõl kérdezzük meg a háziorvosunkat vagy a gyógyszerészt.

Mindenkinek van valami tippje, hogy mit érdemes szedni,

ám jó tudni, hogy számos vitamin és ásványi anyag hatásossága – tudományosan - gyakran megkérdõjelezhetõ. Több anyagot csak laboratóriumi sejttenyészeteken teszteltek – nem károsak, de nincs elég erõs bizonyíték a hatásosságukra.

Vizsgálatokkal igazolható hatás

A legtöbb pozitív vizsgálat a cinkkel kapcsolatban áll rendelkezésre, ezek szerint a cink segít a nátha megelõzésében, illetve ha az elsõ tünetek megjelenését követõ 24 órán belül szedni kezdjük, akkor a gyógyulást is sietteti.

A laboratóriumi vizsgálatok szerint a cinknek van a legintenzívebb hatása.(A felvétel illusztráció)

Forrás: AFP/Saul Loeb

Amerikai tudósok egy nagyszabású, vérvizsgálattal végzett, 19 ezer felnõtt és fiatal bevonásával lefolytatott egészségügyi felmérés eredményére támaszkodva azt állapították meg, hogy a megfázás kockázata 40 százalékkal volt magasabb azoknál, akiknek a vérében nagyon alacsony volt a D-vitamin koncentráció.

Napfény - vitamin

- Magyarországon a felnõttek 94 százaléka D-vitamin-hiányos, 21 százalékuk pedig nagyon súlyos D-vitamin-hiányban szenved.

A gyerekek adatai jobbak: kétharmaduknak van D-vitamin-hiánya,

és mindössze 5 százalékuké igensúlyos mértékû.

A gyerekek kétharmada szenved D-vitamin hiányban

Forrás: Thinkstock

Mindez azt jelenti, hogy  kétmillió felnõtt és százezer gyerek van a legsúlyosabbnak tekintett D-vitamin-hiányos állapotban – állítja dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyerekgyógyászati Klinikájának igazgatója. 

Hétköznapi dolog

Mivel a megfázásért és influenzáért felelõs kórokozók egy részét nem a levegõbõl szívjuk be, hanem a nyálkahártyánkon keresztül visszük be úgy, hogy megfogdosunk olyan tárgyakat, amelyeken megtelepedtek a kórokozók, ezért az egyik legfontosabb módja a megelõzésnek, hogyha rendszeresen és alaposan kezet mosunk.

A megelõzés egyik legegyszerûbb módja az alapos kézmosás

Forrás: AFP/Thomas Lohnes

Ehhez nem feltétlenül szükséges antibakteriális szappant használunk.

Kutatások szerint tökéletesen elég a hagyományos szappan is.

Ami viszont fontos, hogy a kézmosás legalább 20-30 másodpercig tartson, és rendkívül alapos legyen.

Zsebben is elfér!

Mivel kezet mosni nem mindig tudunk a nap folyamán, ezért praktikus, ha van nálunk valamilyen törlõkendõ vagy folyékony kézfertõtlenítõ.

Vannak természetes fertõtlenítõk is, ilyen például a citrom

Forrás: Thinkstock

Ez leginkább akkor hasznos, ha közösségi közlekedést használunk, vagy orvosi rendelõben vagyunk, ügyet intézünk valamilyen hivatalban, bevásárolunk, hiszen - bár ennek nem vagyunk tudatában - rengetegszer érintjük meg a nem kellõen tiszta kezünkkel a szemünket, az orrunkat, vagy az ajkainkat. Így jutnak be a kezünkön lévõ kórokozók a nyálkahártyán keresztül a szervezetünkbe.

Mozgással az egészséges immunrendszerért

Az immunrendszer optimális mûködésében sokat segít, ha sportolunk. A mozgás, a szabad levegõn töltött idõ, a kardiovaszkuláris rendszer megdolgoztatása, a sport alatt felszabaduló hormonok, és az emiatt kialakuló jobb hangulat is segít abban, hogy szervezetünk jobban fel legyen vértezve a kórokozók támadása ellen.

Muszáj eleget pihenni!

Ahhoz, hogy szervezetünk megfelelõ módon tudjon mûködni, és hogy a hormonháztartásunk is kiegyensúlyozott legyen, elegendõ alvásra van szükségünk. Aki rendszeresen keveset alszik, az maga is tapasztalhatta, hogy érzékenyebb a különbözõ fertõzésekre, hamarabb kidõl.

Az elegendõ mennyiségû alvás fontos tényezõ a természetes immunitás fenntartásában

Forrás: Giphy

A pihenéshez hozzátartozik az is, hogy igyekezzünk csökkenteni a bennünket érõ stresszt.

Mivel a külsõ hatások ellen viszonylag keveset tudunk tenni, így marad a saját hozzáállásunk megváltoztatása: sajátítsunk el stresszkezelõ technikákat, és igyekezzünk tudatosan csökkenteni a feszültséget.

Még így sem biztos a siker

Támogassuk az immunrendszerünket azzal is, hogy nem dohányzunk (vagy szívjuk be mások cigarettafüstjét), vagy azzal, hogy oltást kérünk influenza ellen (legalább ezt az egy betegséget nagy eséllyel megúszhatjuk), járvány esetén pedig kerüljük el a túlzsúfolt helyeket, és a munkahelyünkön is szellõztessünk rendszeresen.

A megelõzésben fontos szerepe lehet a védõoltásoknak is

Forrás: AFP/Joe Raedle

Így sem biztos, hogy megússzuk megfázás nélkül; a statisztikák szerint a felnõttek évente három, a gyerekek hat olyan betegségen esnek át, amit gyûjtõnévként megfázásnak nevezünk.