A pöttöm odasétál a géphez, az óvónõ lehúzza a katicás tokent, a rendszer feléled, megjelenik a teljes csodaprofil: kastéllyal, békás tóval, szivárvánnyal meg ami még kell. Pici ujjával rányom a kijelzõre, elindul a tengerparti játék.

Megjelenik egy kis csillag, megszólal egy nõi hang: elmondja az instrukciókat, a pindur pedig szépen rajzolja is a formát a homokba. Pár perc után megunja, eszébe jut anya, és hogy mit tanult ma. Visszalép, megy a kamerához.

Játszva tanulhat a gyerek

Fotó: Polyák Attila - Origo

Mikor elindul a felvétel, még integet egyet, aztán büszkén meséli, hogy ma egy egész mondókát tanult, és a nyomaték kedvéért kétszer is felmondja, mielõtt a borítékra bökne.

Értekezlet. Rezzen a telefon. Anya elõveszi, látja, hogy a gyerek az, e-mailt küldött. Megvárja a beszélgetés végét, majd félrevonul, és csillogó szemekkel, vigyorogva nézi, ahogy Ádám integet és szaval. Két órával késõbb még kap egy fotót is: arcot festettek. Ádám volt az oroszlán.

Felvételt, rajzot is lehet küldeni

Fotó: Polyák Attila - Origo

Másnap egy rajz érkezik: házikó, kerítés, almafa meg a család. Megnézi a negyedéves statisztikát: sokat fejlõdött a kicsi fia. Sokkal gyorsabban, sokkal több feladványt old meg, mint három hónapja.

PC az óvodában

Futurisztikusnak tûnhet, pedig ez a valóság. Immár 25 magyar óvodában dolgozik a DIOO (Digitális Óvodai Oktató) gépe, több mint 500 gyerek játszik vele. Egy színes mûanyag panel, mögötte egy 22 colos érintõkijelzõs számítógép.Teljes mértékig magyar fejlesztés:egy 6-7 fõs csapat 2010 óta dolgozik rajta.

Újra beköltöznek a számítógépek az óvodába?

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az óvodai tanítást forradalmasíthatja ez a digitális játékuniverzum: a gyerek észre se veszi, de folyamatosan tanul és fejlõdik. Sõt,felkészül az iskolai megpróbáltatásokra:ott álldogálva negyedórát a gép elõtt ahhoz is hozzászokik, hogy majd 45 percet egy helyben üljön, és figyeljen az általános iskolában.

A DIOO:

• képes felmérni a gyerek gyengeségeit és erõsségeit, és úgy alakítja a további kihívásokat, hogy optimális fejlõdést biztosítson a gyerekek különbözõ képességeihez,
• az esetleges gyengeségek, például színtévesztés, memóriazavar, egyéb betegségek, diszfunkciók idejekorán kiderülhetnek általa, így azokat hamar korrigálni lehet,
• hetente számszerû adatokat küld a gyerek képességeirõl és fejlõdési ütemérõl mind a szülõknek, mind a pedagógusoknak,
• egyszerû kezelni, átlátható, az óvónõknek biztosítanak hozzá egy 10 órás gyorstalpalót,
• kiiktatták belõle a kudarcélményt, így sem a tanuláshoz, sem a kütyüzéshez nem köt negatív élményt a gyerek,
• eltörölheti a szociális és társadalmi különbségeket, növeli a digitális írástudók arányát,
• rendkívül pozitív a visszajelzés: az elsõ gépet januárban kezdték tesztelni Karcagon, mára pedig 25 óvodában érhetõ el, és továbbra is nagy az érdeklõdés.

A 8 alapképességhez készült 1-1 játék, összesen 16. Ez kevésnek tûnik, azonban ezeknek rengeteg variációja létezik: különbözõ szintek, megváltoztatott sorrend, más színek.Ha egy gyerek mindennap játszana vele egy órát, akkor sem tudna egy év alatt a végére érni.

Napi negyedóra az optimális játékidõ. A korosztály az iskolára készülõ, 5-6 év közötti gyerekek, akik utolsó évüket töltik óvodában. Van, ahol tartják a 15 percet, van, ahol sok a gyerek, és csak tíz perc marad, de van, ahol a nagyobbak már a 20-25 percet is kitöltik.

A játékok megdolgoztatják az agyat, és gyorsan lefárasztják

Fotó: Polyák Attila - Origo

A tapasztalat az, hogy negyedóra alatt éppen lefárad egy gyerek.Ez nem az a sima, buta addiktív játék, amin órákon át el lehet pötyögni.Lefárasztja, leterheli az agyat: koncentrációt, odafigyelést igényel.

A kudarcélményt kivették a játékokból: instant visszajelzést kap a gyerek, ha nem volt jó a megoldás, de közben tudja folytatni a próbálkozást, a program pedig biztatja, hogy gyakoroljon többet.

Ez egy csavarhúzó, amit létrehoztunk. Mindenki másképp használja.Fejlõdésre, a zseni felfedezésére, a diszfunkciók kiszúrására, fegyelmezési eszközként, egyszerû játékra, iskolára való felkészítésre, a lehetõségek tárháza széles” - mondja Konkolyai Sándor, két lány édesapja, szoftverfejlesztõ.

Több képességet fejleszt

Egyetlen játék tartozhat egyetlen alapképességhez, de közben 3 másikat is fejleszt. Példaképp ott a gyöngyfûzõs játék: különbözõ színû, formájú és méretû gyöngyök, amit adott sorrendben kell rátenni a cérnára. Felül vannak a gyöngyök, alul a cérna végén látható a sorrend.

A gyöngyfûzõs játék

Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy nagy sárga gömb, egy kis, hosszúkás piros nudli és egy szögletes kék forma. Elõször a gyerek megnézi az elsõt, feltekint, megfogja a sárgát, behúzza a megfelelõ helyre, lenéz, jön a következõ. Késõbb a folyamat felgyorsul, megjegyzi a mintát, és le sem tekintve pillanatok alatt behúzza egymás után a megfelelõ gyöngyöket.

„Mentünk szervizelni egy gépet. Egy kislány játszott épp. Csak pislogtam, milyen sebességgel dobálja a gyöngyöket a megfelelõ helyre.” Magasabb szinten egyre több gyöngyöt, egyre hasonlóbbakat kell sorba tenni. Nemcsak meg kell jegyezni, de fel is kell õket ismerni.Így szúrtuk ki, hogy az egyik gyerek színtévesztõ.”

Siri megszólal

A bálnás játék a következõképp néz ki: egy nagy bálna van a képen, mellette színes buborékok. A kellemes nõi hang (akár Siri vagy Cortana is lehetne) elmondja a feladatot, hogy mindegyik egy állatot fed: azt, amelyik vízben élõ, húzzuk a bálna szájába.Közben a kijelzõ szélén néha felúsznak fehér buborékok, figyelemelterelésképp.

A bálnás játék

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az instrukció annyira szofisztikált, hogy a gyereknek elõbb meg kell értenie, mi a feladat. Szövegértelmez, és még a szókincse is bõvül a játékkal. Utána egyesével rábök a gömbökre. Koncentrálnia kell, hogy a figyelmét ne terelje el az izgõ-mozgó környezet, a felúszó, „állat nélküli” buborékok.

A lilára rányom, megszólal a hang: „medve”. Értelmeznie kell a hallottakat, visszahívni, hogy mi a feladat („vízben élõ állatok”), majd eldönteni, hogy ez megfelel-e a kritériumnak, vagy sem. Kicsit olyan ez,mint egy „if this then that” (IFTTT) függvény a programozásban: ha ez történik, csináld azt.

„Volt egy gyerek, nem ismerte, mi az a gyurgyalag. Hazament bosszúsan, hogy nem sikerült megoldania a feladványt. Megkérdezte az anyját, aki szintén nem tudott neki felelni, de leült a gép elé és megguglizta. Együtt tanultak a játékkal.”

Ugyan próbálkozásképp behúzta a gyurgyalagot a bálna a szájába, a buborék azonnal kipukkadt, és eltûnt. Viszont még volt két üres hely a bálna gyomrában, ahová még kellett vízben élõ állat, így folytatta a keresést. Azt viszont már tudta, hogy a gyurgyalag bizony nem vízben él, akármi is az.

Viszlát, szegregáció!

A hátrányos helyzetû térségekben a játékgép közel azonos szintre hozta fel a gyerekek digitális írástudását, akár látott és használt már okostelefont, tabletet, PC-t a gyerek, akár nem.

Gyakorlatilag csak a személyiségbeli különbségek látszódtak az eredményeken, az, hogy a szülõk mennyit keresnek, mennyire engedhetnek meg maguknak drága kütyüket, egyáltalán nem. Azelsõ szakvélemények is azt mutatták: a termék fogadtatása várakozáson felüli.

Attól, hogy az egyik gyereknek nincs otthon okostelefon és tablet, még lehet digitális írástudó

Fotó: Polyák Attila - Origo

Akit érdekel a fejlesztés, a héten startolt Mikulásgyárnál megtekintheti és kipróbálhatja: két eszköz is kinn lesz a budapesti helyszínen.

A kakaóbiztos számítógép 2004-ben

Forrás: Origo

A kakaóbiztos számítógép

Több mint tíz éve volt már, hogy az akkori informatikai és hírközlési minisztérium úgy határozott, 2006-ig valamennyi magyarországi óvodát ellátja informatikai eszközökkel. A Brunszvik Teréz-program keretében 2004-ben 300 millió forintból közel 300 hátrányos helyzetû település óvodái kaptak számítógépeket, azaz a 269 IBM KidSmart konfiguráció darabonként több mint egymillió forint volt. Nem kellett sok, elõbb az országos rendõr-fõkapitányság, majd a fideszes Rogán Antal tett feljelentést. A gépek magas ára mellett a fõ érv az volt, hogy azok "kakaóbiztosak", habár ugyanolyan képességû, vízhatlan billentyûzetet már akkoriban is 4-5 ezer forintért lehetett venni. A nyomozást egy évvel késõbb a BRFK bûncselekmény hiányában megszüntette. A gépek azóta az óvodákban porosodnak.

A jövõ elkezdõdött

A Prezi egyik alapítója nyáron határozta el három másik családdal együtt, hogy saját óvodát nyit gyerekeiknek, mert mint fogalmaztak:több, frissen végiggondolt óvodára, iskolára van szükség.”

Olyan nagy volt a kereslet, hogy kettõ lett belõle. A két budapesti óvoda nem akkreditált intézmény, ezért a szülõknek engedélyt kell kérniük a jegyzõtõl, hogy a 3-6 éves gyerekeik a kötelezõ óvoda helyett a közösségben töltsék az idõt.

„A mi sulinkban a digitális nyelv és a beszélt nyelv kiegészítik egymást” - írta Halácsy Péter Facebook-posztjában. Az új óvodák ugyan fizetõsek lesznek, dekét jelentkezõ fizeti a helyét egy sorsolt harmadiknak,így azon szülõk gyerekei is bekerülhetnek a programba, akik egyébként nem tudnák ezt megengedni maguknak.

Mind az óvodai számítógép, mind az új típusú intézmények sorsa kérdéses, de közös az irány: a digitális írástudás növelése, a játékos tanulás, a társadalmi szegregáció enyhítése. Miközben az iskolákba sorra szivárog be a technika, a 6 év alatti gyerekek esetében - eddig - nem történt elõrelépés.