Négy év leforgása alatt 539-rõl 216 ezerre csökkent a közigazgatási (vagyis az objektív felelõsség elve alapján kiállított) bírságok száma, emiatt 18,8 milliárd helyett tavaly alig 7,3 milliárd forintra tudta megbüntetni a rendõrség a szabálytalan, mindenekelõtt gyorshajtó autósokat. Ennek egyszerû oka volt: elhasználódott és foghíjas lett a traffipaxok állománya, ígyritkábbak lettek a mérések.

Elõször a 160 hordozható kamerát üzemelték be, de a gyorshajtáson kívüli szabálysértések rögzítése még késik

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Idén viszont fordulópont következik, hosszas tesztüzem után hadrendbe állt a 160 új, hordozható szupertraffipax. Ezek autóból vagy háromlábú állványról, sõt, éjszaka és automata üzemmódban is tudnak mérni, ráadásul a gyorshajtás mellett nemsokára az egyéb szabálysértéseket (például záróvonal átlépését, kézbõl telefonálást vagy bekötetlen biztonsági övet) is meg tudják örökíteni.

Hétpecsétes titok, mikor élesítik

De a java csak jövõre jön, amikor 134 helyszínen összesen 365 fix telepítésû sebességmérõ – és késõbb szintén további funkciókkal is felprogramozható – kamerát fognak beüzemelni a meglévõ hat mellé. Mostanra mind a helyére került, és tesztelik õket, de a rendõrség még nem árulta el, hogy idén elindul-e a sárga csekkek postázása, bár erre kevés az esély. „Idõben tájékoztatást adunk az élesítés idõpontjáról” – hangsúlyozzák, és addig is mindenkit arra kérnek, tartsa be a KRESZ szabályait.

Íme, az új traffipax. A legtöbbször saját fémállványra kerül, minden sávot külön kamera figyel. Reméljük, nemsokára a lopott autók felismerése funkciót is aktiválják

Forrás: Kismartoni András - Origo

Lássuk, mi az, amit eddig tudunk a fix traffipaxokról, hivatalos nevükön komplex közúti ellenõrzõ pontokról. Elõször is a pontos helyszíneket, miután a rendõrség részletenként, két-három megyés csomagokban kiadta a telepítési pontok listáját. Korábban sok online újság és közösségi oldal (például a Waze és a Traffi Hunter) készített már országos térképet felhasználói bejelentések alapján, de ezekkel van egy alapvetõ probléma.

Az autósok minden kamerát traffipaxnak néznek, legyen matrica-ellenõrzõ vagy forgalomfigyelõ, hatósági segítség nélkül azonban nem könnyû százszázalékosan ellenõrizni a funkciójukat. Éppen ezért a rendõrséghez fordultunk, és most megkaptuk a koordináták teljes listáját, ami alapján elkészítettük a traffipaxok országos térképét.

Alig lesz traffipax Budapesten

Látszik, hogy egyetlen megye sem maradt ki a szórásból, viszont a Dunántúlon valamivel nagyobb lesz a traffipaxok sûrûsége, mint a Duna–Tisza közén vagy a Tiszántúlon, leszámítva a nagyvárosok (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc) környékét. Budapesten kizárólag az M3, az M5 és az M1–M7 autópályák bevezetõ szakaszaira kerülnek ki a kamerák, a belvárosi szakaszokon és a hidakon meglepõ módon nem lesz állandó ellenõrzés.

Ha a kinagyított térképen a traffipax ikonra kattint, bõvebb információk jelennek meg a helyszínrõl.

Ellentmond a várakozásoknak, hogy a sztrádákon és autóutakon nem lesz lépten-nyomon kontroll, az M3-ason összesen három, az M7-esen és az M2-esen pedig egy-egy helyszínre telepítik õket, természetesen oldalanként. Mivel a meglévõ hat fix traffipax zöme (folyamatosan más-más dobozba rejtve) eleve az M1-esen mûködik, oda nem is kerül az új eszközökbõl, és a pár helyen már szintén bekamerázott M0-sra sem kerül belõlük. Meglepõ viszont, hogy a traffipaxszûz M5-ös és az M6-os is kimarad az ellenõrzésbõl.

Annál több helyen kerülnek viszont egy, két- vagy helyenként három számjegyû fõutakra, elég nagy arányban belterületre, ahol 50-es korlátozás van érvényben. Ha ismerjük a közigazgatási bírságok sebességhatárait, nem nehéz megfejteni az okát: ilyen helyeken a leggyakoribb a gyorshajtás. Autópályán kevesen mennek tartósan 150 felett, lakott területen vagy a bevezetõkön viszont nagyobb arányban fordul elõ sebességtúllépés, fõleg a keresztezõdések miatti korlátozásoknál vagy városhatárnál.

Uniós ajándék termeli a bírságokat

A kisebb túllépésekért (például autópályán a 150 km/h alattiakért) arányaiban ritkán szabnak ki helyszíni bírságokat, és ezek összege is alacsony, a Vezess.hu információi szerintátlagosan 9178 forint. Eközben az automatikusan kiszabott és postázott, a tulajdonosokon mindenképpen behajtható közigazgatási büntetések összege átlagosan 34 393 forint, miután a tét eleve 30 ezres összegrõl indul.

A 30 ezres bírságok jelentõs túllépéstõl indulnak. A mérési hibahatártól a közigazgatási bírságok sebességhatáráig, például lakott területen 50 helyett 64 km/h-nál csak helyszíni bírságot lehet kiszabni

Forrás: Origo

Természetesen a rendõrség nem a maximalizált pénzbehajtással indokolja a fix ellenõrzési pontok helyének megválasztását, bár tény, hogy az összes szupertraffipaxot magában foglaló Véda-rendszer 14 milliárd forintos költségét az Európai Unió állta, a bevételek pedig a magyar államot illetik meg. Az OFRK hangsúlyozza, hogy az elrettentéssel és a szabályok betartatásával a balesetek számának csökkenése a cél, amire szintén EU-s vállalásaink vannak. 
2020-ig a felére kell csökkenteni a személysérüléses balesetek számát a 2011-es számhoz képest, de tavaly óta megfordult a tendencia, ismét többen lettek áldozatok. Ezt persze nem lehet közvetlenül összefüggésbe hozni azzal, hogy kevesebb volt a traffipax – egyszerûen olcsóbb lett az üzemanyag, többet autózunk. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint az idei elsõ három negyedévben 3,3 százalékkal több benzin és 12,8 százalékkal több gázolaj fogyott, mint tavaly ilyenkor.

Bonyodalmak a helyszínválasztásnál

De vajon milyen szempontok alapján választotta ki a kamerák helyét a rendõrség? Hangsúlyozzák, hogy figyelik a baleseti statisztikákat, és a gócpontokra fókuszálnak az ellenõrzéssel, ám az igyekezetet néha váratlan körülmények akadályozzák. Korábbi interjúnkban Jámbor István alezredes elárulta, hogy a telepítésnél gondok voltak az infrastruktúrával, talán a hatóság maga is meglepõdött, milyen bürokratikus akadályokkal kell itt mindenkinek megküzdenie.

Egyre kevesebb helyszíni ellenõrzésre lesz szükség, gondolhatnánk. De még ha egyéb szabálysértéseket (például kézbõl telefonálást) is rögzítenek majd a kamerák, az ittas vezetõket biztosan nem fogják tudni kiszûrni

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Szintén szigorú megkötés volt, hogy olyan útszakaszra nem telepíthetnek uniós finanszírozású fix kamerát, amire korábban bármilyen közlekedésbiztonsági fejlesztés (például egy keresztezõdés átépítése miatt) már kiadtak EU-s támogatást. Az ilyen helyszíneken csak hordozható kamerákkal lehet vadászni a száguldozókra. Igaz, aki résen van, a Police.hu infóit naponta átfutva vagy a felhasználói bejelentéseket is megjelenítõ közösségi alkalmazásokkal felkészülhet azért a meglepetésekre.

Aki nyitott szemmel autózik, látni fog egy táblát

Még egyszerûbb lesz kivédeni azt, hogy figyelmetlenségbõl belefussunk majd a fix traffipaxokba. Természetesen a saját lakóhelye körül mindenki hamar ki fogja ismerni õket, és új helyeket felfedezve is csak azok száguldanak majd át a fémkapuk alatt, akik nagyon elbambulnak. A nyugati gyakorlattal ellentétben ugyanis Magyarországon minden fix sebességmérõt elõre kell jelezni Traffic Control feliratú táblákkal, bár a rendõrségnek nagy mozgástere van abban, hogy hol szúrja le a táblát az út mellé.

Minden fix traffipax elé ki kell tenni ezt a táblát. Amikor hordozhatóval ellenõriznek, nem kötelezõ, inkább csak nagyobb razziáknál használják

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Jámbor úr ígérete szerint az ámokfutókat kivéve mindenkinek lesz ideje lassítani, bár sok minden múlik a vezetõ reakcióidején és a fékeken. Míg a mobil szupertraffipaxok mind lézeresek és akár 600 méterre is ellátnak (vagyis már késõ lassítani, amikor megláttuk), addig az új fixek egytõl egyig radarosak lesznek. Ezt azt jelenti, hogy tényleg csak közelre mérnek, akinek pedig még ez is kevés, radardetektorral jelezheti elõre õket – ami legálisan használható, ellentétben a lézerblokkolóval.