A jelenlegi szankciórendszer sem tudja kezelni a szabálytalan építmények bontását,mivel a hatóság csak a lehetõ legritkább esetben hajlandó (és képes) megelõlegezni a bontási költséget” – mondta az Origónak dr. Jámbor Attila építési joggal foglalkozó ügyvéd, egyetemi oktató. Az Építésijog.hu szerkesztõje szerint„semmi realitása nincs”, hogy a be nem fejezett épületeket bárki elbontja majd.

A lakásáfa csökkentése mellett az építkezések elhúzódásának megakadályozása érdekében döntött úgy az országgyûlés, hogy a három évnél gyorsabban felépülõ, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületû lakóházak ingyenesen kapjanak hatósági bizonyítványt, az ingatlanoknak pedig a bejelentéstõl számított 10 éven belül el kell készülniük.

Ha nem készül el idõben a ház, el kell bontani

Fotó: Origo

Valószínûnek tûnik, hogy az egyszerû bejelentések esetén nem kell lefolytatni a településképi véleményezési és bejelentési eljárásokat sem. A szakjogász szerinthárom évnek bõven elegendõnek kell lennie egy családi ház befejezésére,egy átlagos építkezés ugyanis körülbelül 5-7 hónapig tart.

Drága dolog a késlekedés

Ha a bejelentéstõl számolva három éven belül nem végeznek a házzal, akkor a jogszabály szerint „igazgatási szolgáltatási díjat” kell fizetni, ami a negyedik évben 200 ezer forint – ez évente 200 ezer forinttal nõ egészen a tizedik évig, amikor is már 1,4 millió forint a fizetendõ díj. Tíz év után pedig már bontani kell.

Már nincs szükség használatbavételi engedélyre

2013-ban csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre, a legtöbb esetben már elegendõ a használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása – a használatbavételi engedély és a törvény által emlegetett hatósági bizonyítvány ugyanis nem ugyanaz.

Egyszerûsödik az engedélyeztetés

Forrás: AFP/James Hardy

Jelenleg kétféle lezárása van az építkezésnek, közölte Jámbor Attila. Fõszabály szerint egy tudomásulvételi eljárás történik, amelynek igazolására kap az építtetõ egy hatósági bizonyítványt – ezt hívják a használatbavétel tudomásulvételének –, míg a jelentõsebb épületekre kell csak használatbavételi engedélytkérni.

Nem mindegy, mikor derül ki

A szakértõ szerint a lakóházépítés engedélyezésének egyszerûsítése alapvetõen támogatandó, mivel az adminisztrációs terhek csökkentése reális és elérhetõ cél. Jámbor Attila ugyanakkor azt is elmondta, hogy az egyszerûsítés címén nem szabad teljesen megszüntetni az elõzetes hatósági kontrollt, mertaz építtetõnek sokkal több pénzébe kerül, ha utólag derül ki egy épületrõl, hogy szabálytalan.Tehát inkább ne kapjon engedélyt egy épületre, minthogy azt le kelljen utólag bontania, vagy építésügyi bírságot kelljen fizetnie.

A szakjogász úgy véli, hogy a helyi építési szabályzatoktelepülésképpel kapcsolatos elõírásainak kiiktatása „nem fogadható el”.Az csak riogatás, hogy mindenki azt épít, amit akar, de az tény, hogy a települések sokkal kisebb beleszólást kapnakabba, hogy milyen lakóházak épülhetnek” – mondta Jámbor Attila. Egy önkormányzat statisztikája szerint tavaly közel 70 tervtanácsi véleményezésre benyújtott kérelemnek csak körülbelül tizede volt 300 négyzetméter feletti lakóház – vagyis a lakóházak 90 százaléka a településképbe illeszkedés vizsgálata nélkül épülhetne meg 2016-ban.

Amellett, hogy az így épülõ házak egy egész közösség, egy egész település közérzetét romboló hatással járhatnak, Jámbor Attila szerint a szabályozás legnagyobb veszélye, hogyaz elõzetes kontroll nélkül megépülõ házak a szomszédoknak közvetlen károkat okoznak,ez pedig perek sokaságát, elégedetlen szomszédok tömegeit eredményezheti.