Kifejtették: az évszak középhõmérséklete országos átlagban 2,4 Celsius-fok volt, ami jelentõs elmozdulást jelent a sokéves (1981 és 2010 közötti), 0 fok körüli normálértékhez viszonyítva. Január elején és végén egy-egy hét erejéig országszerte kifejezetten hideg idõ uralkodott, a januári átlaghõmérséklet mínusz 1 fok volt, ami megfelel a sokéves átlagnak. Ezt leszámítva viszont a február és a december is különösen enyhe volt. Az elsõ téli hónap átlaghõmérséklete is 2,3 fokkal meghaladta a sokéves átlagot.

A téli idõszakban a legalacsonyabb hõmérsékletet, mínusz 18,5 fokot január 23-án mérték a Nógrád megyei Mihálygergén. Az évszak legmagasabb hõmérsékletét, 19,6 fokot február 22-én Verpeléten regisztrálták.

A decemberi idõjárást alapvetõen borongós, párás, ködös idõjárás jellemezte, az elõ-elõforduló ködszitálások ellenére az év utolsó hónapja meglehetõsen száraznak bizonyult. Az újév hozta meg “a sokak által karácsony táján várva várt havat”. Elõször csak a Dunántúlon, majd a keletebbre fekvõ területeken is megjelent a hótakaró. Január 8-tól viszont megkezdõdött az enyhülés, január 13-ra országszerte el is olvadt a hó. Január 23-ig csak a magasabban fekvõ területeken volt havazás. Ekkor viszont országos havazás kezdõdött, de – mint felidézték – a lehullott hó már másnapra olvadni kezdett. Január végére fokozatosan az északkeleti tájakra szorult vissza a tél. A február enyhe és rendkívül csapadékos idõt hozott esõvel, záporokkal.

Országos átlagban decemberben kevesebb (tizenegy helyett csak hét), a másik két téli hónapban viszont több csapadékos napot regisztráltak. Januárban tíz helyett tizenöt, februárban a szokásos kilenc helyett idén tizenhét csapadékos nap volt.

Ezzel együtt télen összességében csaknem 40 százalékkal több csapadék hullott, mint a sokéves átlag, de – mint megjegyezték – ennek havi eloszlása eltérõ volt. Decemberben például mindössze 5,7 milliméter csapadékot regisztráltak, ami az országos átlagnak csak mintegy 12,3 százaléka. Januárban viszont a normálnál 76,5 százalékkal több esõ esett. “Igazán csapadékosnak” pedig az “egyébként legszárazabb hónapunk, a február bizonyult”. Az utolsó téli hónapban a megszokott mennyiségnek majdnem háromszorosa (292,7 százalék) hullott. A legtöbb csapadék – országos átlagban 13,7 milliméter – a tél utolsó napján, február 29-én hullott. A három hónap csapadékösszege 156,2 milliméter volt, ami mintegy 39 százalékkal haladja meg az 1981 és 2010 közötti telek átlagát – tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat évszakos összesítésében kitért arra is, hogy idén decemberben az ilyenkor szokásos öt nappal ellentétben egyáltalán nem volt havas nap. Januárban viszont hat nap helyett tíz napon hullott hó. Februárban a havas napok száma szintén a normál alatt maradt, a szokásos hat nap helyett csak két napon regisztráltak havazást.

A várható idõjárásról azt írták: változékony, csapadékos és enyhe napokra kell készülni. A következõ bõ egy hétben szinte minden nap lehet több-kevesebb esõre számítani, csütörtökön és pénteken a magasabban fekvõ helyeken havas esõ, hó is hullhat. Mindezek ellenére a hõmérséklet az átlag felett alakul: az éjszakák többnyire fagymentesek lesznek, napközben pedig rendszerint 10 fok körüli vagy afeletti értékek várhatók.

Az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idõjárás elõreláthatóan március második feléig kitart – írta a meteorológiai szolgálat.