Miközben a települési önkormányzatok már javában az idei költségvetésüket tervezik, a Napló arra volt kíváncsi, hogy a feladat alapú finanszírozás mellett a falvainknak és városainknak sikerült-e legalább nullára kihozniuk a büdzsét. Hiányos költségvetés tervezését ugye a törvény tiltja; erre mondta azt korábban több polgármester, hogy a papír mindent elbír…
Óvatos duhajok

Furtán óvatosan terveztek, egész évben óvatosan „duhajkodtak”, így annak ellenére belefértek a 360 milliós büdzsébe, hogy 62 millió forintjuk a Budacash Brókerházban bennragadt. – Lettünk volna bajban, ha ezt a pénzt a kincstár a falunak nem térítette volna meg, így azonban immár az állam áll sorba a felszámolónál a követelésért – mondta Krucsó Antal (független) polgármester, hozzátéve, csak annyi feladatot vállaltak, amire futotta a kasszából. 2,4 millió forráshiányuk így is keletkezett, de ez elhanyagolható a költségvetés fõösszegéhez képest. Fejlesztésre kizárólag a 8 millió forint helyi adóbevételbõl jutott, ebbõl foldozgatták a járdákat és a belterületi utakat.
Gáz helyett fával

Bagamérban is meg kellett húzni a nadrágszijat, hogy a pénzüknél legyenek, de ennek megvolt az ára. Mint Orvos Mihály (független) polgármestertõl megtudtuk, gáz helyett fával fûtöttek, több középületet napelemmel szereltek fel, a közkonyhára pedig az élelmiszer-alapanyagok egy részét saját maguk termelték meg a Start Munka keretében. – Egy kevés megtakarításunk is keletkezett, amibõl a családsegítõnél az államilag finanszírozott 1 státusz mellett további 2 munkatárs foglalkoztatását magunkra vállaltuk. Mivel világosan látható volt, hogy ezen a területen temérdek a feladat, amihez egy ember kevés, a testület úgy döntött, hogy a plusz két fõ foglalkoztatását ennek a költségvetésnek el kell bírni. Egyébként idén is hasonló lesz a mozgásterünk – fogalmazott.

Tépén tavaly 400 millió forintból gazdálkodhatott a falu, és ki is jöttek a pénzbõl. „Helyi adóból 21 millió forint bevételünk származott, ebbõl tudtunk juttatni plusz forrást azokra a kötelezõ feladatainkra (például a közvilágításra vagy a temetõ üzemeltetésére), amelyekre az állami normatíva nem elég. De jutott belõle saját fejlesztésre, rendkívüli önkormányzati segélyekre, vagy a közfoglalkoztatás élénkítésére is” – jelentette ki Balogh András (független) polgármester.
Nyúljanak a zsebbe!

Polgáron is az a probléma, hogy mivel tavaly jelentõsen nõtt a település adóerõ képessége (értsd: az iparûzési adó révén a helyiadó-bevétel majdnem ötven százalékkal nõtt), az állam erre hivatkozva 51 millió forinttal csökkentette a kötelezõ feladatokra juttatott normatíva összegét. „A saját adóbevételünk közel 100 millió forintos növekményébõl sokkal több belterületi utat, járdát lehetett volna rendbetenni, így viszont azt látják a polgárok, hogy az általuk befizetett adóforintokból a településükön csak minden második forint hasznosul” – mutatott rá a sajátos finanszírozási konstrukció fonákára Tóth József (DK) polgármester. A városvezetõ azt is abszurdnak nevezte, hogy miközben kultúrára, közmûvelõdésre (a lakosság számához arányítva) 9 millió forint állami normatívát kapnak, miközben a mûvelõdési ház fenntartása, a programok szervezése éves szinten 50 millióba kerül. De áldoznak rá, mert tudják, hogy közösség-megtartó ereje van. – De említhetném az orvosi ügyeletet is, mint kötelezõen ellátandó önkormányzati feladatot, amit egy vagy akár több település képtelen saját erõbõl fenntartani. Ahhoz, hogy mûködjön a rendszer, évi kilenc millió forintot a település kasszájából kell az állami forintokhoz hozzátenni. Mindig azzal érvelnek, hogy ez OEP-finanszírozás, csakhogy minket hadd ne érdekeljen, hogy pontosan honnan teremtik elõ ennek a kötelezõ feladatnak a fedezetét – érvelt a települési vezetõ.