Mondhatni, hogy lakodalmat játszottak az országhatár-menti, román nemzetiség által is lakott faluban szombaton, hiszen a võfélyek vezetésével, zeneszó mellett vonult végig a település több utcáján is a vidám menet; mi több, még lánykérés is volt, délután és este, éjszakába nyúlóan pedig vigasság, amelyet a helybeli kulturális csoportok fellépései színesített. Ám ennél jóval többrõl volt szó, derült ki Tóth Zoltán szavaiból, aki csapatával immár kilencedik alkalommal szervezte meg a pocsaji nemzetközi võfélytalálkozót.

– Azzal a kéréssel keresett meg annak idején Kecskés Gyula polgármester és Mazsu Jenõné, a román kisebbségi önkormányzat vezetõje, hogy fel kellene rázni a falu életét egy eseménnyel, ami továbbviszi hagyományainkat, sokan részt vehetnek benne és kifejezi a nemzetiségi voltunkat – fogalmazott Tóth Zoltán. – Erre a legalkalmasabbnak a lakodalmas hagyományokat tartottuk, és ehhez a földesi néptáncos múltamból adódóan megvoltak a kapcsolataim, lehetõségeim. Az esemény nemzetközi, mert az országhatáron túlról is érkeznek vendégek.
Ott ugyanúgy, mint itt

– Kisvárdától Békés megye déli részéig, több helységbõl érkeztek vendégek, de itt vannak a két partnertelepülésünkrõl, Tomestibõl és Budureasaból is. Az õ võfélyeik is bemutatják a szokásaikat – válaszolta kérdésünkre Kecskés Gyula, Pocsaj polgármestere. – Román nemzetiség is él nálunk, ezért nem csoda, hogy partnertelepüléseink lakossága román többségû. A velük való kapcsolatunknak egyik fontos eleme a võfélytalálkozó. Ez erõsítheti a bizalmat, jobban megismerjük egymást, és végsõ soron ez a gazdaságban is lecsapódhat. Gondolok itt a ROHU uniós pályázatokon való közös részvételre.

Mindezt megerõsítette Nikolae Vajna budureasai önkormányzati képviselõ, aki méltatta a pocsaji võfélytalálkozót. Hozzátette, hogy bár két néprõl van szó, a lakodalmas szokások szinte teljesen megegyeznek. Náluk is a fiús háztól indulnak, kikérik a menyasszonyt a lányos háznál, majd vissza a fiús házhoz, mindeközben ott is võfélyek gondoskodnak a szórakoztatásról. Csupán a nyelvben, a népviseletben és bizonyos tekintetben a felszolgált ételekben van különbözõség.

Nem szégyen a tanulás

– A szokások életben tartása, a barátság erõsítése és nem tagadom, nekünk is szükségünk van a „frissítésre”, tehát az új rigmusuk, bemutatkozási lehetõségek megtanulása – válaszolta a hajdúböszörménybõl érkezett Kathy Lajos arra kérdésünkre, hogy mi hozza vissza évrõl-évre a pocsaji találkozóra. Elmondta még, hogy minden alkalomra új produkcióval készül. Most a borköszöntõt építette be a repertoárjába. – Nálunk annyiban különbözik a lakodalom az itteni szokástól, hogy a menyasszonytánc csak mostanában honosodott meg, korábban ez nem volt jellemzõ – tette hozzá.

A nap fõszereplõi

Nagy Zsuzsa, a menyasszony
Deczki Attila, a võlegény
A võfélyek:
Tóth Zoltán (Pocsaj)
Markó András (Nagykálló)
Kathy Lajos (Hajdúböszörmény)
Rajzinger Csaba (Ajak)
Nagy Attila (Napkor)
Koncz László, Tóth Gábor (Mezõkövesd)
Gyõri Balázs (Debrecen)
Beke László (Székelyhíd)