Az 1995. júliusában történt vérengzésnél a szerb csapatok több mint 8 ezer muzulmánt végeztek ki a boszniai városnál. A szerb parlament szerdai határozatában részvétét nyilvánítja ki történtekért, és megköveti az áldozatokat családjait, amiért nem tettek meg mindent a tragédia megelõzéséért. A dokumentumban azonban nem szerepel, hogy a mészárlás népirtás lett volna. A szavazást élõ, egyenes adásban közvetítették Szerbiában.

A 2010. március 31-én elfogadott határozatot a belgrádi parlament 173 képviselõje közül 127 támogatta. A dokumentumban azt írják: „Szerbia parlamentje határozottan elítéli az 1995 júliusában, a boszniai Srebrenica muzulmán lakói ellen elkövetett bûnöket”. A határozatban az is szerepel, hogy a szerbiai parlamenti képviselõk „részvétüket fejezik ki, és bocsánatot kérnek az áldozatok családjaitól, amiért nem tettek meg mindent a tragédia megelõzéséért”. Azt azonban nem említik a dokumentumban, hogy a vérengzés népirtás lett volna.

A szavazás szerda hajnalban ért véget, és Szerbiában élõ egyenes adásban közvetítették a televíziók. A szerbiai határozat meghozása elõtt egy holland fellebbviteli bíróság kedden úgy döntött, hogy az ENSZ nem tehetõ felelõssé a srebrenicai mészárlásért, ezért az áldozatok rokonai nem perelhetik a világszervezetet. A hágai fellebbviteli bíróság döntése szerint nem lehet az ENSZ-t az egyik tagállam bírósága elé sem állítani. A vádemelés elleni védettség garantálja, hogy a világszervezetet nem gátolják feladatainak elvégzésében különbözõ bírósági eljárásokkal - érvelt a bíróság.

1995 júliusában a Srebrenicánál állomásozó néhány száz holland ENSZ-békefenntartó katona nem védte meg a területet az oda betörõ szerb csapatok elõl. A boszniai városnál a szerb csapatok több mint nyolcezer bosnyák muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.

A mészárlás túlélõit valamint az áldozatok rokonait tömörítõ körülbelül hatezer fõs Srebrenicai Anyák nevû szervezet azt akarja elérni, hogy az ENSZ valamint a holland kormány kártérítést fizessen nekik. A csoport ügyvédei már jelezték, hogy a holland legfelsõbb bíróságon fellebbeznek a döntés ellen, és a luxemburgi Európai Bíróságot kérik fel a végsõ döntésre.