Barack Obama az új nukleáris stratégiáról szólva azt mondta, hogy az új politikával az Egyesült Államok leszûkíti az atomfegyverek bevetésének lehetséges körét.

„Szeretném nyomatékosítani, hogy az Egyesült Államok csak extrém körülmények megléte esetén használna nukleáris fegyvert, hogy megvédje saját és szövetségesei alapvetõ érdekeit”- ez áll az elnöki nyilatkozatban. Extrém és közvetlen fenyegetésnek a nukleáris terrorizmust, nem pedig az atomfegyverekkel rendelkezõ államokat nevezi meg az új stratégia.

Obama a New York Times-nak adott minapi interjújában, amely online jelent meg, azt mondta: az Egyesült Államok kötelezni fogja magát arra, hogy nem vet be atomfegyvert nem atomhatalom országgal szemben, ha az betartja az atomsorompó szerzõdést vagy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos vállalásait.

Obama azt is mondta az amerikai lapnak, hogy az új nukleáris stratégia nem vonatkozik azokra az országokra, például Iránra és Észak-Koreára, amelyek megsértették vagy elutasították az atomfegyverek terjedését megakadályozó nemzetközi egyezményt.

A keddi közlemény szerint az Egyesült Államok nem épít új atomfegyvereket, viszont dollármilliárdokat különít el a már meglévõ atomarzenál korszerûsítésére. Washington eddig soha nem mondott le az atomfegyver elsõként történõ bevetésének stratégiájáról.

Az új stratégiáról szóló bejelentés két nappal a prágai csúcstalálkozó elõtt történt. Április 8-án írja alá Obama és Medvegyev orosz elnök, Prágában a nukleáris támadófegyverek korlátozásáról szóló amerikai-orosz egyezményt, a START-3-at. Az új egyezmény egyebek mellett a nagy hatótávolságú atomfejes rakéták 30 százalékos csökkentését irányozza elõ. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban ismét megerõsítette kedden, hogy a START-3 is jelzi a Moszkva és Washington közötti bizalom új szintjét. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Moszkva továbbra is fenntartja: egyoldalúan visszalép a szerzõdéstõl, ha az Egyesült Államok túl messzire megy az európai rakétapajzs ügyében.