Csodálatos képeket készített a NASA új napdinamikai obszervatóriuma (Solar Dynamics Observatory/SDO), amit idén februárban indítottak útjára, gyakorlatilag az 1995-ben startolt SOHO napszonda utódjának tekinthetõ. Az új ûrszonda minden eddiginél pontosabban és nagyobb gyakorisággal rögzíti a nap pillanatnyi állapotát, a naptevékenységet.

Éppen jókor indították útjára az új ûrszondát, a Nap ugyanis újabb aktív ciklusába lépett (csillagászok elõször az 1800-as évek közepén ismerték fel a naptevékenységben mutatkozó ciklikusságot. A megfigyelések szerint központi csillagunk közelítõleg 11 évente kerül aktivitásának csúcsára; legközelebbi maximumát 1012-1013-ra teszik.)

Az napobszervatórium megfigyelései révén azonban meg lehet jósolni a napkitöréseket, a napviharokat, amelyek erõs befolyással bírnak a földi élõvilágra és a távközlési rendszerekre. Egy-egy hevesebb napkitörés során a Nap akár több milliárd tonna anyagot is kilövellhet a Föld irányába: a jelenség elektromágneses viharokkal jár, s a legrosszabb forgatókönyv szerint egy ilyen esemény felérne egy kisebb apokalipszissel. Elõször az elektromos hálózat válna átmenetileg mûködésképtelenné – ha ez megtörténik egy nagyobb országban vagy régióban, annak már világméretû hatásai lehetnek. A gigantikus áramszünet csak az elsõ lenne a sorban, utána összeomlanának a kommunikációs rendszerek, a közlekedés, a pénzügyi rendszerek, akár még a vízellátásban is problémák jelentkezhetnek, hûtés hiányában pedig a nem tartós élelmiszerek billiós tonnányi mennyiségben romolnának meg a földön. A kár pedig felbecsülhetetlen lenne.