A kormány és kilenc kereskedelmi bank (OTP, Erste, FHB, CIB, MKB, Takarékbank, UniCredit, K & H, Raiffeisen) képviselõje aláírta azt a megállapodást, amely a forint gyengülése és a hitelköltségek emelkedése esetén bajba kerülõ devizahiteles ügyfelek számára jelenthet segítséget - jelentette be tegnap Veres János pénzügyminiszter és Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A megegyezés alapján a bankok négy lehetõséget kínálnak a devizahiteleseknek: rugalmasabb elõtörlesztés (igaz, csak év végéig), futamidõ-hosszabbítás (külön banki díj nélkül), hitelátváltás forintra (év végéig külön díj nélkül), valamint a törlesztés átmeneti könnyítése - utóbbi csak azoknak, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.

A tetõ alá hozott megállapodásban szereplõ lehetõségek a banki gyakorlatnak egyébként is részét képezik, igaz, külön díj ellenében. Ennek ellenére a könnyítés sovány vigasz a megnövekedett törlesztõrészleteket nyögõknek. A devizaalapú hitel forintosításával például az a baj, hogy ha a kölcsön felvételekor erõsebb volt a magyar fizetõeszköz, mint most, akkor megnõ a hitel tõkerészének forintértéke - lévén, átváltáskor nem a hitelfelvételkor érvényes árfolyamot, hanem a módosításkor érvényes - magasabb - napi rátát számolják. Emiatt éppúgy emelkedik a havi törlesztõrészlet, mintha devizában menne tovább a hitel, hiszen az elmúlt két évben, amikor a devizahitelezés igazán felfutott, a forint rendre erõsebb volt a svájci frankkal és az euróval szemben, mint most. Ráadásul a forinthitelek kamatterhei jóval nagyobbak, mint a devizáéi. Az egyetlen elõny, hogy a hitel az átváltás után kiszámítható marad, s a részletek nem emelkednek akkor sem, ha a késõbbiekben megint megugrana az árfolyam.

A jelenlegi helyzetben nem tûnik jó megoldásnak az elõtörlesztés sem. A megállapodás szerint ezt a bankok ugyan rugalmasan kezelik év végéig, ám ez nem feltétlen jelenti azt, hogy eltekintenének az ilyenkor szokásos díjaiktól. Az OTP például alapesetben a frankalapú lakáshitelei elõtörlesztésekor az összeg 1,7 százalékát, de minimum 220 frankot, míg a CIB a futamidõ elsõ öt évében egy százalékot, de legkevesebb ötvenezer forintot, öt év után pedig fixen ötvenezer forintot kér. Mégsem ez a legnyomósabb ellenérv: aki megteheti, hogy hitelét egy összegben visszafizeti, az sokkal jobban jár, ha pénzét inkább valamelyik banknál leköti. A bankok ugyanis most messze magasabb betéti kamatokat kínálnak, mint amekkora a devizahitelek kamatszintje - lekötés esetén nem ritka az 5-5,5 százalékos kamat sem -, vagyis a pénz többet fial így, mint amennyibe a kölcsön kerül.

Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósoknak komoly segítséget jelenthet, ha egy ideig alacsonyabb törlesztõrészletet fizethetnek, mivel azonban ez a most aláírt megállapodás keretében is a hitelintézetek egyedi döntésén múlik, így tulajdonképpen semmiben nem különbözik a bankok jelenlegi gyakorlatától. A pénzintézetek ugyanis eddig is igyekeztek elkerülni, hogy az adósok fizetésképtelenné váljanak, tehát különleges esetekben eddig is lehetõség volt a hitelszerzõdések módosítására - persze nem ingyen. Ahogyan Müller János, a bankszövetség vezetõ tanácsadója fogalmazott: a bankoknak nem céljuk, hogy lakástulajdonossá váljanak, inkább a pénzüket szeretik beszedni, még akkor is, ha hosszabb idõ alatt, kisebb részletekben. Tehát azok számára, akik a forint gyengülése miatti törlesztõrészlet-növekedést már egyáltalán nem vagy csak nehezen tudják kigazdálkodni, a futamidõ meghosszabbítása jó megoldásnak tûnhet, hiszen a havi befizetésük így csökken. Jól jön az is, hogy a bankok a megállapodás értelmében ezért külön díjat most nem számítanak fel, bár egyébként megkérnék az árát: az OTP lakáshitel esetén ezért hatvan frankot vagy negyven eurót, míg a CIB 30 ezer forintot kér. Ezeket a pluszpénzeket ugyan most nem kell kifizetni, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a futamidõ meghosszabbodása miatt végül többet kell visszafizetni, mint eredetileg, elvégre hosszabb ideig ketyeg a kamat is. Összességében tehát ez az opció is csak annak éri meg, aki igazán nagy bajba került a forint gyengülése miatt.

A törlesztés felfüggesztése rövid távon mindenképpen jól jöhet, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a kamatot a moratórium alatt is számolja a bank, vagyis késõbb ennyivel többet kell majd visszafizetni. (Izlandon például arra is lehetõséget adnak a bankok a bajba jutott ügyfeleknek, hogy egy ideig csak kamatot fizessenek, a tõketörlesztést pedig jegelhessék.)

Megoldások hitelproblémákra

Rugalmas elõtörlesztés:

Elõny: olcsóbb az elõtörlesztés.

Hátrány: a betétek kamata nagyobb, mint a hitelé.

Futamidõ-hosszabbítás (év végéig):

Elõny: alacsonyabb részletek.

Hátrány: összességében magasabb kamatterhek.

Átváltás forintra (év végéig):

Elõny: külön díj nélkül fix részletek.

Hátrány: növekszik a tõkeösszeg,
(árfolyamtól függõen) magasabb kamatráta.

Átmeneti könnyítés (kivételes esetben):

Elõny: átmenetileg felfüggeszthetõ törlesztés.

Hátrány: a kamat folyamatosan
ketyeg, amivel nõ a tartozás összege.