a többi korosztálynál nem mutatkozik eltérés a korábbiakhoz képest - mondta Viszkey György, az Öko-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója. Hozzátette: nagy eredmény, hogy már a lakosság 96 százaléka hallott errõl a lehetõségrõl és tízbõl nyolcan tudják is, hogy a lakókörnyezetükben hol vannak a speciális gyûjtõszigetek.

Az igazgató szerint nem csak a szelektív gyûjtés népszerûsége nõ, hanem a lakosság egyharmada tudatosan is vásárol, azaz odafigyel arra, hogy a termékek csomagoló anyaga újrahasznosítható legyen. 2009-ben, a válság és a fogyasztás csökkenése ellenére is növekedett a szelektíven begyûjtött hulladék mennyisége. A szakemberek abban bíznak, hogy a gazdaság talpraállása után ez a tendencia még inkább ebbe az irányba tart majd.

Jelenleg a lakosság 40 százaléka nem gyûjti szelektíven a háztartási hulladékot, annak ellenére, hogy ismerik a lehetõséget, sõt tudják, merre van a legközelebbi gyûjtõsziget. Ebbõl a rétegbõl a nemzetközi tendenciák szerint nagyjából 5 százalék soha nem áll be a szelektíven gyûjtõk sorába - tette hozzá.

A cég legfrissebb kutatása azt mutatja, hogy a korábbival ellentétben, már nem az a legfõbb indok - amiért nem gyûjtöttek szelektíven az emberek -, hogy túl messze van a lakóhelyüktõl a gyûjtõsziget, hanem az, hogy a lakások túl kicsik ennek a megvalósításához, illetve azt sem tudják, hogyan kellene hozzákezdeni - mondta az ügyvezetõ.