Hordókba pakolták a felszerelést, így vitték magukkal az alaptáborba. A hegymászók az induláskor hétköznapi dolgokról beszélgettek, viccelõdtek és nagyon kívántak egy üveg jéghideg sört - de ezt csak álom maradt.

A kocsiban is végig nevették az utat. Jókedvûen tervezgették a csúcskísérletet. Szóba se került, hogy bajba kerülhetnek.

Majd 4 ezer méteren pihent közös hálózsák alatt Várkonyi László és Klein Dávid. Az elsõ 7 ezer méteres éjszaka után elindultak, hogy kiépítik a kettes tábort, de mivel nagyon fújt a szél, visszafordultak.

„Van a jégnek egy roppanás szerû hangja, halk belsõ robbanás, morajlás, felnézek, és azt látom, a fölöttünk lévõ jégfal dõl rá a pályánkra.”

Klein Dávidot egy kisebb szakadékba lökte a jég, rá csak kisebb darabok estek, ezért élte túl a lavinát. Társát viszont elsodorták a jégtömbök. Klein Dávid csak akkor tudta meg, hogy Várkonyi László eltûnt, amikor már biztonságban volt. Klein Dávid hétfõn már a hegymászók és barlangászok emlékhelyénél gyújtott mécsest barátja emlékére.

„Keresem a helyem, némi bûntudattal élvezem az oxigéndús levegõt. Élvezem, hogy élek” – mondta Klein Dávid hegymászó.

Klein Dávidnak több részlet sem világos, például hogy miért nem zuhant a szakadék mélyére. Végig akarták filmezni a 8850 méteres mászást. A kamera Várkonyi Lászlónál volt, amikor elsodorta a jéglavina.