Egyenjogúság ide, vagy oda, a nõk szerepérõl még ma is gyakran megoszlanak a vélemények. Vannak, akik úgy vélik, hogy az asszony legfõbb feladata a háztartás vezetése, és a gyerekek nevelése. Mások szerint a szebbik nemnek is ugyanolyan fontos a karrier, mint a férfiaknak. Megkérdeztünk néhány Biharban élõ férfit és nõt, mi a véleményük a témáról. Egy harmincas éveiben járó pedagógus szerint egy fizetésbõl nem lehet megélni, ezért a nõk is rákényszerülnek a munkára. Mint mondta, õ már tizenkét éve él házasságban szintén pedagógus feleségével, és gyakran csodálja párját, hogy helyt tud állni a munkahelyén és otthon egyaránt. Egy újságíró szerint fontos, hogy a nõknek is legyen hivatásuk, a házi munkát pedig végezzék közösen, hiszen úgy véli, a mai háztartásban nem lehet élesen elválasztani a férfi és nõi munkát. Egy ötvenes éveiben járó, hivatalban dolgozó, három gyermekes asszony azt mondta, hogy el sem tudná képzelni az életét, hogy csak otthon éljen.Bár imádja a családját, és mindent megtenne értük, de úgy érzi, hogy szüksége van arra, hogy dolgozhasson. Így teljes az élete. Úgy gondolja, helyt tud állni otthon is, és a munkahelyén is. " Sokat dolgozom éjszaka is, hogy minden rendben legyen. A gyerekeim is besegítenek a háztartásban. Persze nem könnyû, néha nagyon fáradt vagyok, de ha a munkám kész, és a családom örül, ez minden fáradtságot megér." - vallott pár mondatban az életérõ. Hasonló véleményt alkotott az a nyugdíj elõtt álló diplomás nõ, aki egész életében vezetõ beosztásban dolgozott. Azt mondta, fontos, hogy megvalósíthatta önmagát. S bár néha gondolt arra, hogy jó lenne csak a családnak élni, de az értelem mindig legyõzte ezt a gondolatot. Egy fiatal tanító szerint azonban a férfiaknak annyit kellene keresniük, hogy a nõk kevesebbet dolgozhassanak a munkahelyen, és többet törõdhessenek a családjukkal. Egy negyvenes vállalkozó pedig egyáltalán nem tartja fontosnak, hogy egy nõnek hivatása legyen. Úgy gondolja, hogy elsõsorban a családjának éljen, s ha mégis munkát akar vállalni, az rövid ideig sem nehezedjen rá.
Önnek mi a véleménye? Hozzászólások
Beküldte: Manó (2008-11-20 09:29:47)
A pénz e körül forog minden.Az én édesanyám nem tudott otthon lenni velünk.Mióta az eszemet tudom dolgozik.Látom mi mindent kell nap mint nap megtennie a munkahelyén és itthon, hogy minden rendben legyen.Véleményem szerint meglehet osztani a dolgokat.Egy nõnek is lehet karrierje és emelett ottthon is helyt tud állni, de ebben párjának is partnernek kell lenni.Szerintem már az is haladás lenne ha a nõk többsége nem menne vissza GYED- RÕL vagy GYES- RÕL, hanem míg a gyerek be nem kerül óvodába otthon maradhatna vele.Ez sokat jelent egy gyermek személyiségének a fejlõdésében.Másrészrõl a munkáltatók sem könnyítik meg a nõk dolgát.Minél hamarabb vissza menni dolgozni, ez lebeg több nõ szeme elõtt is így talán nem bocsájtják el. Beküldte: Kritikus (2008-11-20 09:19:43)
Egyet értek az elõttem szólóval!!! Nálunk is ez volt a felállás és talán ennek is köszönhetõ a családon belül kialakult szoros kapcsolat és hogy a szüleim is jól megvannak!!!! Beküldte: Kati (2008-11-20 08:45:30)
Manapság már sajnos a pénz körül forog az élet. Minél többet keresni- ez a család mottója. Én úgy nõttem fel, hogy édesanyám otthon volt. És ez nagyon sokat jelentett nekem. Sokat segített a tanulásban és mindenben. És ez így van rendjén. Amikor a szülõk néha azt sem tudják mi van a gyerekkel (manapság sok van ilyen), keresik mindig a "pesztrát" a családtagok és barátok között, az nem jó. Tudom, hogy a világ ilyen, de mégis elkeserítõ. A gyerekek túl korán tapasztalják meg az önállóságot. Túl korán felnõnek. És akkor hol marad a felhõtlen gyerekkor? Persze fontos a karrier is. Vagy csak egy munkahely, amit szeret az ember. És néha tényleg nehéz helyzete van a nõnek. Mert több dologban helytállni kimerítõ és nehéz feladat. Így is lehet és úgy is lehet csinálni. De az én gyerekkoromat nem adnám semmiért! Az, hogy bármikor hazamehettem édesanyámhoz, nagyon sokat jelentett nekem! Úgy tûnik, nekem a család az elsõ...:-) |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
