Sok ember találja meg a középiskolában "élete szerelmét". Amelyek nem komolyak ,azok pár hónap alatt feledésbe merülnek, de az én tapasztalatom az, hogy többen is megtaláltuk a boldog párkapcsolathoz vezetõ utat. Én hat éve vagyok együtt a párommal szeretetben és boldogságban. Ha minden a terveink szerint halad jövõre összeköltözünk.

A középiskolai barátnõim közül sokan több éves kapcsolatban élnek.  Vannak közöttük olyanok akik csak úgy "elvannak" a barátjukkal tervek és célok nélkül - egyelõre. Mivel õk még nem dolgoznak, hanem a diploma megszerzése számukra a legfontosabb, még nem tervezik mi lesz akkor ha vége a suli nyújtotta biztonságnak. Hisz míg az ember iskolába jár ,nem zaklatja senki, hogy mi lesz így vele, miért nem dönti már el mit akar. Az iskola ilyen szinten egy biztos pont.

De mi van azokkal akik már dolgoznak 21-22 évesen? Nekik már van "mire" tervezni.

Ilyen ismerõseim között fordult elõ az a szomorú tény, hogy 5 év boldog párkapcsolat után szakításra került a sor. Tavaly megtartották az eljegyzést, jövõre pedig a lagzit, az összeköltözést tervezték. Ám az egyik reggel a fiú bejelentette ,Õ nem akarja ezt így folytatni, legyen vége. Mindenki döbbenten állt az események elõtt, hogy a láthatóan jó páros nincs többé. A szakító fél szerint ez már nem mûködött. Mondjuk sokunkban felvetõdött a kétség, az igazi ok felõl, amikor pár nap múlva egy másik lány oldalán láttuk újra.

Ez még nem volt elég a sokkból. Pár héttel késõbb a szintén közeli baráti pár - akik már két éve házasok voltak - mondjuk õk 24 és 26 évesek, szintén azt közölték, hogy külön költöznek.

Õk már túl voltak a lakásvásárláson, bár el is adták azt. Elmondásuk szerint közös megegyezés alapján döntöttek így. A fiúnak itt is van új kapcsolata, de a lányon néha azt lehet észrevenni, hogy még szeretné újrakezdeni. De valõszínû ez már nekik együtt nem fog mûködni.

Ez csupán két eset a szorosabb baráti körömbõl. Velük napi szintû kapcsolatban vagyunk. Persze ezeken kívûl a tágabb haveri körben is sok ilyen eset történt. Ilyen  hallatán megfordult a fejemben ,hogy  meg vannak õrülve az emberek, vagy csak kifelé mutattak hazug dolgokat. A baj nem akkor van ha velünk nem õszinték, hanem ha a saját párjukat is becsapják.

Fontos dolognak tartottam, hogy a párommal közöljem : "Nekünk vigyáznunk kell egymásra!"

Remélem ezt sokan megfontolják.