Kereslet változás és a hitelesek aránya

Összehasonlításként, alapul a 2008-as év elsõ, még a válságtól nem sújtott felét vették, így két év távlatában vizsgálták a változásokat. A kereslet két év alatt országos átlagban mintegy egyharmadával esett vissza: átlag alatti a csökkenés a válság által kevésbé érintett vevõkörrel jellemezhetõ budai kerületek (pl. II. és XII. kerületben csak 20%), illetve a budai oldali agglomerációs területek (pl. Szentendrén és környékén 25%) esetében. A vidéki városok közül Gyõrött átlag alatti, 20-30% közötti a mérséklõdés. Kaposváron ugyanakkor 40-50, Tatabányán 35-40% visszaesésrõl számolhatunk be. A forgalmi visszaesés területileg eltérõ mértéke elsõsorban az általános gazdasági helyzettel, a lakáskeresõk fizetõképességével, megtakarításaival, a bankok hitelezési hajlandóságával, valamint az ingatlanállománnyal függ össze.

"Nem csak a kereslet volumene csökkent jelentõsen, de a piacon maradt lakásvásárlók finanszírozási arányai is nagymértékben átalakultak. Míg 2008-ban országosan 30% körüli (ezen belül a budai kerületekben 50, de pl. Kaposváron és Tatabányán csak 5-10%) volt azok aránya, akik vagy már meglévõ hitel fedezetcseréjével, vagy teljes egészében készpénzbõl vettek lakást, addig idén az arányuk már eléri a 70%-ot." - emelte ki Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezetõ elemzõje. A regionális eltérések megmaradtak; a II. és XII. kerületben, illetve Siófokon és környékén 90%, ugyanakkor például a kelet-pesti agglomerációban csak 45-50%-ot tesznek ki a készpénzes vevõk. A különbség egyrészt a befektetési célú vásárlók arányából, a vevõi kör összetételébõl, illetve a település vagy terület banki kockázati besorolásából, így a hitelhez jutás lehetõségébõl adódik.

A legkeresettebb ingatlanok a válság elõtt és ma

Az OC körképe szerint több paraméter mentén adták alább igényeiket a lakáskeresõk: kisebb méret, alapterület, szobaszám, alacsonyabb ár, más típus (sorház is lehetõség lett), vagy egyéb igények mellõzése (pl. több fürdõszoba helyett egy).

Klikk a képre!

Amik a legnagyobbat bukták

"Az áresés területenként igen változatos mértékû, 10 és 35% közötti volt az elmúlt két év során. Leginkább a panellakások veszítettek értékükbõl, elsõsorban az elavult gépészet, szigetelés és távfûtés miatt. A válsággal szemben kevésbé ellenállók általában a nagyméretû, a rossz környéken fekvõ, a rossz állapotú, vagy belsõ elrendezésû lakások." - mondta Valkó Dávid.

Az értékcsökkenést okozhatja emellett az a speciális piaci helyzet is, hogy egy-egy koncentrált területen, pl. vidéki panellakótelepeken megnõtt a kínálat a korábban minimális önerõvel vásárolt lakásokból, amiktõl most szabadulnának a tulajdonosok, lejjebb nyomva az árakat.

Klikk a képre!

Válságálló ingatlanok

Az esetek nagy részében területenként vannak válságálló ingatlanok, melyek nominál értékben tartják árukat. Leginkább az újépítésû, vagy újszerû, néhány éves lakások jelentettek jó befektetést a válság elõtt. Jellemzõ, hogy városi környezetben a központhoz közeli, kisebb lakások a leginkább válságállóak, egy külön kategóriát pedig a csekély kínálatú, ritka, kuriózum termékek képeznek; ilyenek például a jó fekvésû telkek, magas nívójú családi házak, vagy egy-egy területen ritkának számító új vagy újszerû ingatlanok.

Klikk a képre!

"A válság mélypontját már magunk mögött tudhatjuk, és idén lassan elindul a kilábalás. Bár a piac mûködésére, az árak alakulására jelentõs kockázatot jelent a kényszerértékesítés elõtt álló ingatlanok tömege, a befektetési céllal vásárlóknak, illetve azoknak, akik eddig a legkedvezõbb árszintre vártak, nem érdemes tovább késlekedniük." - tette hozzá Valkó Dávid.