A BP arra figyelmeztetett: ekkora mélységben még nem végzett egyetlen cég sem ilyen mûveletet, ezért "nem garantálható, hogy az új zárófej hatékonyan képes lesz befogni a kiömlõ olajat". A cég közleménye szerint augusztus közepéig végeznek a két mentesítõ kút elhelyezésével, amelyek biztosíthatják az ömlés végsõ elfojtását.

A BP bejelentése után az olajkatasztrófa miatt kijelölt kormánybiztos, Thad Allen admirális, a parti õrség nyugállományú parancsnoka, azt mondta, hogy fontos esemény történt, de ellenõrizni fogják, valóban sikeres-e. A BP bejelentése elõtt nem sokkal újabb moratóriumot rendelt el az amerikai kormány a mélytengeri fúrásokra.

Ken Salazar belügyminiszter bejelentése szerint november 30-ig tart a tilalom, hogy az olajipari cégek minden szükséges biztonsági intézkedést meghozzanak addig az újabb katasztrófa elkerülése érdekében. A döntés csak a tervbe vett vagy elõkészített mélytengeri fúrásokra vonatkozik, azokra nem, amelyek már folyamatban vannak.

Az újabb moratóriumot néhány nappal rendelte el a kormány, hogy egy amerikai fellebbviteli bíróság elutasította keresetét. Washington azt kérte, hogy semmisítse meg a testület egy szövetségi bíróság határozatát, amely megszüntette a korábbi hathónapos tilalmat. A keddi belügyminiszteri bejelentést máris sokan bírálják.

Az olajszennyezõdéstõl sújtott egyik állam, Louisiana szenátora, Mary Landrieu azt mondta, hogy ezzel 120 ezer munkahely szûnhet meg egyedül Louisianában. A szövetségi kormány az olajkút április 20-i felrobbanása, majd két nappal késõbbi elsüllyedése után hozta elsõ moratóriumát.