A bankoknál a módosított mérlegfõösszeg 0,45 százaléka lesz az adó alapja, a biztosítóknál pedig a viszontbiztosítás nélküli díjbevétel 5,2 százaléka. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél - jellegüktõl függõen - a kamateredmény, a nettó árbevétel illetve a kezelt vagyon értéke az adóalap, a kulcs pedig 0,028 százaléktól 6 százalékig terjed.

Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án jelentette be a parlamentben a kormány elsõ, 29 pontos gazdasági akciótervét. Ennek része az, hogy az érintett pénzügyi szervezetek költségvetési befizetéseit a korábbi évi 13 milliárdról 200 milliárd forintra emelik.

A törvényjavaslatból az utolsó pillanatban kikerült a Lex-Járai néven ismert javaslat, amely a három év nél nem régebben alapított biztosítótársaságokat kivonta volna a különadó hatálya alól.

A parlament megszüntette a devizaalapú ingatlanhitelezést. A törvénymódosítás szerint a jövõben nem jegyeztethet be jelzálogot a hitelezõ pénzintézet arra az ingatlanra, amelynek megvásárlásához devizaalapú hitelt nyújt a kérelmezõnek.

A parlament döntése nyomán a bruttó átlagkereset tízszerese lehet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének fizetése. Az MNB-rõl és PSZÁF-ról szóló törvények tervezett módosítása alapján az adott év márciusától a következõ év februárjáig határoznák meg az elnökök fizetését. A törvénymódosítás, így a 2 millió forintos bérplafon bevezetésének az volt a célja, hogy a jövedelmek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá váljanak a közszférában.

Az Országgyûlés úgy módosította a jövedéki adóról szóló törvényt, hogy a házi fogyasztásra szánt, házi készítésû párlat, vagyis pálinka elõállítása adómentessé vált, amennyiben ennek mennyisége nem haladja meg az évi 50 litert.