Mindenki kíváncsian, kutató pillantásokkal figyelte, amint a felújítás alatt álló templomunk gömbjében talált két bádog henger tartalma napvilágra került. Mindkét henger egy-egy nagyobb méretû gyógyszertári üveget rejtett. Elõször csak annyit láttunk, hogy újságpapírok vannak az üvegekben. Aztán kiderült, hogy az újságok 1927-bõl származnak. Miután nagy nehezen sikerült kinyitni a viasszal, parafával, majd gipsszel (vagy valami hozzá hasonló hófehér, kemény anyaggal) lezárt palackokat, és óvatosan, két ujjal tekergetve kihalászni a benne lévõ papírokat, mindenki ámulatba esett.

            Az egyik üvegben régi pénzérmék, bankók voltak. Akadt közöttük ezüstpénz, krajcár, pengõ. Némelyik érme még 1848-ban készült. A másik üvegben gyönyörû kézírással írt papírosokra bukkantunk. Az írásokból megtudhattuk, hogy a trianoni döntés milyen fájdalmasan érintette õket. Leírták, milyen nehéz az életük 1927-ben. Az akkori Csökmõrõl is alapos helyzetjelentést hagytak hátra. Hátborzongató, és torokszorító volt olvasni a nekünk címzett üzeneteket, amiket 84 évvel ezelõtt helyeztek bele a templom gombjába. Fölöttébb érdekes volt az is, hogy az iratokból kiderült, polgármesterünk nagyapja is részt vett a jövõnek írt üzenetek elkészítésében, de bizonyára nem is gondolta, hogy több mint nyolcvan évtized múlva az unokája fogja kibontogatni a jól bezárt üvegeket.

            Az egyik levél így kezdõdik: " Élõ halandók! Kedves Utódaink! A siralmas mélységbõl kiáltunk hozzátok, hisszük, hogy már boldogabb nemzedékhez! A siralmas mélységben érezzük nemzeti létünket, a Trianoni béke által megcsonkított határok között és szintén úgy a megtépázott lelki és erkölcsi élet terén, a négy évig (1914-1918) tartott szörnyen öldöklõ világháború gyászos következménye gyanánt. "

            Hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettem azon a rendkívüli eseményen, ami csak keveseknek adatik meg egy emberöltõ alatt.

            A hengereket teljes tartalmukkal együtt visszahelyezik majd a mesterek a templom gombjába, kiegészítve egy harmadik hengerrel, amiben a mai Csökmõrõl lesz néhány adat az utókornak. Hátha nyolcvan-száz év múlva újra rátalálnak majd unokáink, dédunokáink, és nekik is ugyanolyan kuriózum lesz a hátrahagyott üzenet, mint nekünk. A fennmaradt iratok tartalmát - terveink szerint - folytatásokban közölni fogjuk a Csökmõi Mozaik hasábjain.