A kilenc országos munkaadói szervezet vezetõi pénteken délelõtt tárgyaltak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértõivel a készülõ új Munkatörvénykönyvérõl, míg a szakszervezetekkel csütörtökön egyeztetett a tárca. A szakszervezetek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fõtitkára az MTI-nek nyilatkozva konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. Kifejtette: a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozásokalkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bõvítéséhez.

A konkrétumokról elmondta: a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegialapszabadságra épülõ többletszabadság-rendszer fennmaradjon. Utóbbihoz ugyanakkor hozzáfûzte: ezt csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.

A VOSZ fõtitkára hangsúlyozta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Dávid Ferenc elmondta: a tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évrõl a másikra átvihetõ és 18 hónapig felhasználható legyen.

Az új Munka törvénykönyvének tervezetét ért kritikák kapcsán Dávid Ferenc hangsúlyozta: a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkavállalók“jogfosztottá” váljanak. Ugyanakkor úgy vélekedett, egy 1.000 munkavállalótfoglalkoztató vállalatnál elegendõ, ha 1-3 szakszervezeti vezetõ élvez kiemelt jogvédelmet.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezetõ társelnöke az MTI-nek elmondta: az iparszövetségben már a válsággal egyidejûleg kezdeményezték aMunka törvénykönyvének módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. Hangsúlyozta: a tervezet, amelyet õk szigorúan munkaanyagnaktekintenek, egyszerûsíti, érthetõbbé teszi a szabályrendszert. Segíti amunkahelyek megõrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak.

Vadász György szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar vállalkozások 67 százaléka mikro- és kisvállalkozás, ahol nincsmunkajogász. Úgy véli: a tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és arészmunkaidõs foglalkoztatás területén is.

Elmondta: a továbbiakban õk is háromoldalú konzultációt javasolnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel közölte: a munkaadók a tárcának megküldött írásbeli észrevételeikben és az egyeztetésen úgy vélekedtek, hogy a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerûsítés közérthetõbbé teszi a Munka törvénykönyvét. A közlemény kitér arra is, hogy az elmúlt mintegy két évtizedben bekövetkezett változások indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását.

A konzultációt követõen a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetõk be a tervezetbe.

A tervezethez a konzultáció elsõ szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket az NGM feldolgoz, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztettek.

A konzultációsorozat után kezdõdik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetrõl várhatóan õsszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyûlés elé – közölte a minisztérium.