A hazai devizaadósok szempontjából megnyugtató intézkedést jelentett be kedden a svájci jegybank (SNB), amikor közölte, hogy nem engedi a frank árfolyamát az euróval szembeni 1,20-as árfolyamszint alá erõsödni. Az árfolyamcél hivatalos bejelentése, valamint az, hogy az SNB ennek elérése érdekében a jövõben korlátlan likviditást bocsát a piacokra, vagyis beindítja a pénznyomdát, azonnal gyengítette a frankot az euróval szemben, és hozzájárulhat a frank tartós gyengüléséhez.

A svájci frankban eladósodott hazai devizahiteleseknek mindez jó hír, hiszen a svájci jegybank intézkedésének hatására a havi terheket az utóbbi idõben folyamatosan emelõ tényezõk egyike korlátok közé szorult.

Azt viszont csak igen óvatosan lehet prognosztizálni, hogy hogyan alakul a forint az euróhoz képest, és továbbra is nagy a bizonytalanság az euróövezeti válság kezelése körül. A német alkotmánybíróság szerdai döntésével ugyan elhárult annak a veszélye, hogy Németország a továbbiakban ne venné ki a részét az európai adósságválság kezelésébõl, ám az eurózóna alapvetõ problémái ettõl még továbbra is fennállnak.

Az [origo] által megkérdezett elemzõk véleménye szerint a frankerõsödés elleni intézkedések után is legfeljebb arra lehet számítani, hogy a svájci frank forintban számított árfolyama valahol a 220-230 forintos szinten mozoghat az elkövetkezõ 1-2 évben.

A forint euróval szembeni mozgása is fontos

A kedd délutáni bejelentés hírére a svájci frank árfolyama azonnal húsz forinttal esett, a 225-230 forintos tartományba került. A hazai devizahitelesek szempontjából ez megkönnyebbülés, de számukra lényeges kérdés, hogy a forint se gyengüljön az euróval szemben.

A következõ példákon látható a különbözõ keresztárfolyamok hatása. Ha az euró/frank árfolyam az 1,20-as szinten, az euró/forint árfolyam pedig 275 forinton maradna például a következõ egy évben, akkor az adósoknak a 229 forintos frankkal kellene megbarátkozniuk. Ez ugyan kedvezõbb, mint amit az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztaltak, de még mindig jóval magasabb, mint a devizahitelek többségének felvételekor érvényes 140-170 forintos árfolyam.

Kedvezõbb lenne a helyzet, ha a következõ egy évben a frank az euróval szemben jelentõsen gyengülne. Ha például az 1,50-1,60 közötti tartományba kerülne, az euró pedig továbbra is 275 forintot érne, akkor már csak 172-183 forintos svájci frank/forint árfolyam adódna. Ennél is kedvezõbb esetben, egy esetleges 245 forintos eurónál pedig 153-163 forintos frank/euró árfolyammal számolhatnának a devizahitelesek, ami a többségüknek a hitelfelvételkori árfolyamot jelentené.

A svájcifrank-árfolyam várható alakulása

Forrás: [origo]

Ez utóbbi azonban már olyan optimista forgatókönyv, amelynek teljesüléséhez az kellene, hogy az euró 33 százalékkal erõsödjön a frankkal szemben, és több mint 10 százalékkal értékelõdjön le a forinthoz képest a következõ évben.

220-230 forintba kerülhet a frank

Barcza György, a K&H Bank vezetõ elemzõje szerint gyakorlatilag az 1,20-as szinthez fog tapadni a frank/euró árfolyama néhányéves idõtávon, a forint pedig az euróval szemben nagyjából ott lesz, ahol most tartózkodik. Az elemzõ szerint a devizahitelek törlesztése a forintgyengülés, míg az importot meghaladó export az erõsödés irányába mutat, ez a két dolog tartja egyensúlyi szinten a forint euróval szembeni árfolyamát. Barcza hozzátette, hogy ha az export kicsit gyorsul, akkor kicsit erõsödni fog a forint is.

Ez alapján a jövõ év elején 270-es euróárfolyamot vár, és ha gyorsul az export, illetve fennmarad az importot meghaladó exportdinamika, akkor az év végén 265 forint körüli lehet az euróval szembeni árfolyam. A fenti táblázatból jól látszik, hogy ez a forgatókönyv 220-230 forint körüli svájcifrank-árfolyamot eredményez a devizaadósoknak.

Hasonló elõrejelzést adott ki a Raiffeisen is. A bank elemzõi nem számolnak a frank euróval szembeni gyengülésével jövõ márciusig, hanem az 1,20-as szintet valószínûsítik. Ezzel párhuzamosan szerény forinterõsödéssel kalkulálnak az euróval szemben, a legfrissebb prognózisuk így 221 forint körüli frankárfolyamot jelöl jövõ márciusra.

Európai válságkezelés és hiteles magyar gazdaságpolitika

Ennél megnyugtatóbb megoldást az jelentene a magyarországi devizahiteleseknek, ha az SNB által megjelölt árfolyamcélnál tartósan erõsebb lenne az euró a frankkal szemben, és ezzel egyidõben a forint is erõsödne az euróhoz képest. Az elõbbihez (tehát a frankgyengüléshez) elsõsorban arra lenne szükség, hogy az eurózóna rendezze sorait és hosszú távú megoldást találjon az adósságválságára, az utóbbi cél elérésének pedig a tartósan hiteles magyarországi gazdaságpolitika a kulcsa.

Az elmúlt években óriási adósságot felhalmozó országoknak - Görögországnak, Portugáliának, Írországnak, illetve Olaszországnak és Spanyolországnak - vissza kell szereznie a befektetõk bizalmát. A látványos frankerõsödést ugyanis az okozta, hogy az adósságproblémák miatt a piaci szereplõk elfordultak az eurózónában kapható befektetési eszközöktõl. Attól féltek, hogy a különbözõ országok nem lesznek képesek törleszteni a hiteleiket, ezért a befektetõk a klasszikus menekülõ eszközök, a biztonságosnak tartott arany és svájci frank felé fordultak. Ez a folyamat soha nem látott magasságokba hajtotta a frank árfolyamát: az euróhoz mérten augusztus elején megközelítette a paritást, vagyis azt a szintet, amelyen egy euró pontosan egy frankot ért. (Augusztus 9-én ennek megfelelõen a frank/forint árfolyam is az egekbe szökött, 273 forintos rekordot állított be.)

A forintban számolt frankárfolyam elszabadulása hátterében egyértelmûen külföldi tényezõk álltak, Magyarország gyakorlatilag tehetetlenül figyelte a folyamatokat. Azt, hogy ez nem az országon múlt, jelzi, hogy az euró forinthoz mért árfolyama viszonylag stabil maradt az elmúlt hetekben is. A külföldi tényezõkre nincs hatással a magyar gazdaságpolitika, amely legfeljebb a forint vonzóbbá tételével tud segíteni a devizahitelesek helyzetén. Ehhez azonban a gazdaságot fékezõ magas kamatszintre van szükség, illetve arra, hogy a kormány tartsa az államadósság csökkentésére tett ígéreteit, és a megszabott cél alatt maradjon az államháztartási hiány.

Ha a befektetõk hitelesnek tartják a gazdaságpolitikát, akkor a magas kamat miatt fokozódhat a magyar állampapírok iránti kereslet, ez pedig a forint árfolyamát is kedvezõ irányba terelheti. A szigorú költségvetési politikának és a hitelességnek azért is kiemelt szerepe van, mert a magyar állampapírok elsõsorban külföldiek kezében vannak. Ha õk bizalmatlanná válnak, akkor eladásokba kezdhetnek, ez pedig a hozamok emelkedését - a magyar adósság finanszírozási kötlségeinek növekedését - és a forint értékvesztését eredményezheti.

A problémák fokozódhatnak

A Raiffeisen Bank elemzõi szerint az eurózóna problémái csak fokozódni fognak. "A politikai csatározások az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközrõl (EFSF), valamint a görögök meglévõ és éppen kidolgozás alatt álló mentõcsomagja sem kevés buktatót tartogat. Éppen ezért erõteljes volatilitásra érdemes a továbbiakban is számítani, és arra, hogy jelentõs intervenciókra kényszerül az SNB" - írják a svájci jegybank lépését kommentálva. A Raiffeisennél ezért az év hátralévõ részében 1,2 és 1,25 közötti frank/euró árfolyamra számítanak, aszerint, hogy az eurózóna válsága éppen hogyan hullámzik.

Az SNB-nek valószínûleg hosszú ideig fenn kell tartania az árfolyamvédõ intézkedését, vélik a Raiffeisen elemzõi, és a központi bankot ebben csak az infláció esetleges felbukkanása akadályozhatja meg. Mivel azonban az 1,20-as szint is erõs frankot jelent, a bank szakértõi szerint az SNB további intézkedéseket is hozhat a frank gyengítése érdekében, ha azt szükségesnek látja.

Meddig bírja a svájci jegybank?

A svájci jegybank bejelentésével nyilvánvalóvá vált, hogy az intézmény elszántan kiáll a frankerõsödés megállításáért. A Raiffeisen elemzõi nem számítanak arra, hogy a piaci befektetõk spekulatív támadással próbálják meg kizökkenteni az árfolyamot. Sõt, teszik hozzá, már látszik, hogy a spekulatív tõke máshol keres magának játszóteret: a szintén új menekülési célpontnak tekintett norvég korona a svájci jegybank bejelentése óta közel három százalékot erõsödött. A norvég koronáról Bob Noyen, a 31 milliárd dollárt kezelõ Record londoni alapkezelõ befektetési igazgatója már augusztus közepén azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy "a piac kimerítette a frank mozgásterét, új lehetõségeket keresünk". Hozzátette, a biztonságosnak tekintett devizák közt felmerül a cseh és a svéd korona is.

Barcza György is úgy véli, hogy a svájci jegybank képes lesz tartani a likviditás pumpálásával az 1,20-as árfolyamot. Ezt legfeljebb akkor adná fel átmenetileg, ha az euróválság eszkalálódna, a görögök tényleg csõdbe mennének, és masszív tõkebeáramlás indulna Svájc irányába.

Németh Dávid, az ING szakértõje pedig azt mondta az [origo]-nak, hogy egyelõre lehetetlen megjósolni, meddig tartja érvényben az árfolyamküszöböt a svájci jegybank. Ennek eltörlésére szerinte akkor kerülhet sor, ha rendezõdik az adósságválság és az eurózónába vetett befektetõi bizalom megerõsödik.

"A svájci jegybank tartósan képes és hajlandó lesz ellenállni az erõsödési nyomásnak" - véli Samu János, a Concorde makroelemzõje, hozzátéve, hogy ez a magyar gazdaság szempontjából nagyon pozitív hír. Jelentõsen csökkenti a hitelezési kockázatokat és javítja a gazdaság növekedési kilátásait.