Ismét akciótervet hirdetett a minhiszterelnök. A sorrendben immár sokadik országmentõ intézkedését a szokásos retorikai elemekbe csomagolta a miniszterelnök. A miniszterelnök szokás szerint külsõ okokra, például az euróválságra hivatkozott - nem meglepõ módon gondosan kerülve a saját gazdaságpolitikája elleni felszaporodott kritikák témakörét. Orbán ismét Magyarország teljes megújítását ígérte, és beszédébõl ezúttal sem hiányozhattak a militáns, ellenségeket, felelõsöket keresõ elemek.

A fõ ellenségek ezúttal is a bankok voltak, a kormány devizahiteles-mentõ politikájának lényege a most bejelentett terv fényében továbbra is az, hogy a bankszektorra terheljék rá a megugrott devizahitelek törlesztésének pluszköltségeit.

Az Orbán-beszédet a pénteki Lázár-bejelentéssel kapcsolatban övezte a legnagyobb figyelem. A miniszterelnök elmondta, az otthonvédelmi akcióterv megengedi a beharangozott árfolyam mellett a fennálló hitelek forintban történõ egyösszegû törlesztését. A frakció javaslatát elmondása szerint a kormány alaposan megfontolta: mivel az emberek a hiteleket túlnyomórészt 150-160 forint/svájci frank árfolyamon vették fel, ezért a terheket 180 Ft/svájci frankos árfolyamig õk viselnék, és csak efölött a bankok. Így megvalósul a teher megosztása – mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt a lehetséges kockázatokról: Orbán szerint nem kell a döntéstõl félni, mert a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankok, az OTP Bank vagy az FHB mögött az állam. Azt az ellenérvet, miszerint a devizahitelek átváltása forinthitelekre csökkenti a bankok hitelezési hajlandóságát, azzal ütötte el, hogy ez az aktivitás már amúgy is csökkent.

Orbán szerint ez az intézkedés azoknak szól, akik forintban képesek lennének hiteleik törlesztésére, de nem viselik el a magas devizaárfolyamot. Orbán kiállt amellett is, hogy a bankok minden forintban fizetendõ hitel járulékos díját forintban határozzák meg, és hogy a hitelkamatokat kössék referenciahozamhoz, hogy a terhek átláthatóak legyenek, valamint hogy legyen pozitív adóslista is a jó adósokról. (Az utóbbi pontokban visszaköszön a jegybank több törekvése.)

Kivédi a nemzetközi támadásokat

A miniszterelnök nem mulasztott el kitérni a tervet érintõ késõbbi esetleges támadásokra sem: ha nemzetközi szervezetek fellépnének ellene, kedvezõtlen ítéletek esetén nem maradnak adósak a válaszlépésekkel - mindez azt vetíti elõre, hogy a kormány a devizahitelek forinthitelre történõ átváltását fix árfolyamon, elõtörlesztéssel minden körülmények között megvédi. Nemzetközi színtéren pedig megint csak azzal érvelnek majd, hogy ahol a devizahitelezés problémává vált, ott mindenütt idõben történtek lépések a korlátozására. (Orbán Romániát hozta fel példaként.)

Orbán, feltehetõleg ugyancsak e terv kockázatára utalva, kijelentette hogy a pénzügyi stabilitást leginkább az államadósság csökkenése szolgálja, melyet idén már két lépésben megtettek. Ez azzal folytatják, hogy jövõre 2,8 százalék alatt tartják a költségvetési hiányt (2,5 százalék), mert ezen szint alatt „automatikusan csökken az államadósság is.”

Az államadósság kérdését Orbán belehelyezte az ország pénzügyi védelmi tervének hívott proklamációba. Ennek visszatérõ eleme, hogy a kormány október-novemberben visszafizeti a Nemzetközi Valutaalap felé fennálló lejáró tartozását, és ezzel tovább csökkenti a központi költségvetés körébe tartozó államadósságot. A kormányfõ több adózással kapcsolatos konkrétumot is említett: a 35 százalékos luxusadót, amit az Európai Bizottság felé már bejelentettek, illetve a mezõgazdasági termékek esetén a fordított áfafizetést. Ezen kívül szigort hirdetett – feltehetõen – a csalárd csõdök, adózási trükközések ellen. Akinek a cége jelentõs adótartozással szûnt meg, mondta Orbán, ne alapíthasson újabb céget, a vizsgálatok idejére pedig adószám-felfüggesztés helyett -törlést javasolt.

Nem fogja hagyni

A legelesettebbek megsegítésére rendészeti és polgári jogi javaslatokkal is elõállt a kormányfõ. Zéró toleranciát hirdetett az uzsorások ellen, mondván, nincs helye élõsködõknek akkor, amikor cél a nehéz helyzetben élõk munkához és jövedelemhez juttatása. Törvényjavaslatot kezdeményez annak érdekében, hogy 30 százalékos teljes hiteldíj-mutató (THM) fölött ne lehessen hitelt nyújtani (ez alacsonyabban van, mint egyes piaci fogyasztói és személyi hitelek kamata). A kormány növelni kívánja a természetbeni segélyezés arányát, illetve bevezetné a maximált rezsi fogalmát, és ezért hatósági árkörbe vonja a távhõ- és a gáz- után a szemét-, a víz- és a csatornadíjakat is.

„Nem fogom hagyni,hogy a válság árát a magyar emberek fizessék meg – indokolta a beszéde elején a hatpontos országvédelmi terv meghirdetését Orbán Viktor.

A mai Orbán-beszéd témái a tegnapi kormányülés után konkretizálódtak. Ekkor közölték, hogy a miniszterelnök az euróválság miatti, valamint a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok érdekében teendõ védõintézkedésekrõl fog beszámolni a plenáris ülés elsõ napirend elõtti felszólalásában.

Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez annak kiderítésére, hogy miért, és kik a felelõsei a hitelcsapda elkerülése érdekében tett lépések elmaradásának, amire szerinte a környezõ országokban mind sor került, Magyarországot kivéve.