"Nagyon lényeges kérdésekben egyelõre messze vannak az álláspontok, és bizonyos dolgokról egyáltalán nem is beszéltünk még" - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az [origo]-nak arra reagálva, hogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkár csütörtökön beszámolt az új Munka törvénykönyve tervezetérõl folytatott egyeztetések eredményeirõl.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatóján egyebek mellett közölte, több pontban sikerült elõrelépni a tárgyalások során, néhány kérdésben megállapodás is született, és nincs olyan téma, ahol "merev elutasítást" tapasztalna valamelyik fél részérõl. Az [origo] kérdésére úgy vélte, a jövõ héten az érdemi tárgyalások akár lezárulhatnak.

A szakszervezeti szövetség elnöke szerint azonban az olyan témákon, mint a védett kor intézménye, könnyen túl lehetett jutni, miközben a túlmunka szabályozásáról még távolinak tûnik a kompromisszum a munkaadók képviselõivel, hiszen nem világos például, hogy a délutáni pótlék eltörlése esetén mi lesz a garancia arra, hogy a munkavállalók bére nem csökken. Ugyanígy tisztázásra vár, hogy az egyéni és kollektív szerzõdésekben milyen arányban lehessen eltérni a törvényi szabályozástól - említett két példát az érdekvédõ.

"Elvi viták folynak"

Pataky Péter azt mondta, az egyeztetések valóban nem haladnak rosszul, de problémának látja, hogy nem egy konkrét szövegrõl beszélnek a felek, hanem elvi vitát folytatnak. "Én óvatos lennék azt mondani, hogy a jövõ héten megállapodás lehet, az államtitkár egyébként érthetõ derûlátását csak akkor tudom osztani, ha látom a korábban közzétett, számunkra számos pontban elfogadhatatlan verzióhoz képest változó szöveget" - tette hozzá.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke is felvetett néhány, keménynek ígérkezõ témát. Ilyen lehet a szakszervezeti vezetõk munkajogi védelme: szerinte ma "elképesztõ mennyiségû" tisztségviselõ részesül a védelemben, ezért a törvénynek a létszámukat radikálisan csökkentve meg kellene határoznia, mennyien lehetnek. Ide tartozik szerinte annak szabályozása is, hogy ha több szakszervezet van, akkor melyikkel kell tárgyalnia a munkáltatónak.

Dávid Ferenc reméli, hogy a túlmunkával töltött órák kollektív szerzõdésen kívüli maximumát húsz százalékkal fel lehet emelni a jelenlegi kétszázról - az államtitkár errõl még nem akart számokat mondani. A mûszakpótlék kérdésérõl a VOSZ elnöke megjegyezte, nem azért akarják eltörölni, hogy csökkentsék a béreket, hanem mert a rendszer elavult, életszerûtlen, és hatalmas adminisztrációt igényel a fenntartása.

"Ha nem is a legtökéletesebb, jobb, mint a mostani"

A Foglalkoztatók Munkajogi Fóruma furcsállja, hogy az egyeztetések legutóbbi fordulójára már nem hívták meg, noha aktívan részt vett az új törvénytervezet eredeti változatának kidolgozásában - tudta meg az [origo] Suhajda Attilától, a szervezet fõtitkárától. Lehet, hogy az új javaslat nem a legtökéletesebb, de "mindenképp jobb, mint a mostani jogszabály", ezért a magyar gazdaság jelenlegi állapotában már így is sokat tudna segíteni a cégek versenyképességének javításával - jelentette ki.

Az IBM kormányzati kapcsolatokért felelõs vezetõjeként dolgozó szakember azt mondta, a csütörtökön ismertetett változások elfogadhatók, igazán lényeges a mûszakpótlék és a kárfelelõsség ügyének rendezése lenne. A munkavállaló gondatlan károkozásáért viselt felelõsség érzékeny pontnak tûnik: Pataky Péter szerint tarthatatlan, hogy a munkaadók eredetileg azt akarták, az anyagi felelõsség mértéke (amelynek felsõ határa most kétheti bérrel egyenértékû) korlátlan legyen. A vállalkozói érdekképviseletek belementek ennek módosításába, jelenleg a kéthavi bérnek megfelelõ összeg lehet ésszerû kompromisszum.