A parlament gazdasági bizottsága javasolta a felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató (THM) mértékének korlátozását. Az indítványról csak a házszabálytól eltérve dönthetnek hétfõn a képviselõk, de az ehhez szükséges négyötödös többség a devizahiteleseket érintõ intézkedések esetében eddig kivétel nélkül megvolt a parlamentben.

A törvényjavaslat alapján ha magánszemély ad kölcsönt másnak, a kamat nem lehetne több a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél. Hasonlóképpen kimondanák, hogy pénzügyi intézmény - egyes kivételektõl eltekintve - nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíjmutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal megnövelt mértékét. Emellett a jelzáloghitel-szerzõdés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a szerzõdésben meghatározott - legalább 3, 5 vagy 10 éves - periódusok alatt rögzíteniük kell.

Banki elemzõk korábban az [origo]-nak azt mondták, hogy a THM-plafon elõnyös és hátrányos is lehet. Errõl itt olvashat bõvebben. A gazdasági bizottság a lakáscélú pénzügyi lízingszerzõdésekre és használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezõ lakóingatlanokra felvett hitelekre is kiterjesztené a végtörlesztést.

Hétfõn több módosító indítványról is szavaz a parlament, például a megyei önkormányzati intézmények és vagyontárgyak államosításáról szóló törvényjavaslathoz, a büntetõ tárgyú törvényekhez, valamint az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos jogszabályról érkezettekrõl.

Ezután részletes vitát folytatnak a képviselõk az emberiesség elleni bûncselekmények elévülhetetlenségét célzó fideszes elõterjesztésrõl, valamint a jövõ évi adótörvényekrõl, így például az egyszerûsített vállalkozási adó, az eva megszüntetésérõl.