A legfontosabb módosításokat összegzi e témával foglalkozó blogbejegyzésében Héhn Miklós, az RSM DTM Zrt. partnere.

Levonás feltételekkel

A magánszemélyek munkavállalási célból történõ lakhelyváltás miatt jellemzõen nem szeretik eladni a „régi lakásukat”. A levonhatóság további feltétele, hogy a bérbeadásnak és a bérbevételnek ugyanabban az évben kell megtörténnie, és az idõtartama meg kell, hogy haladja a 90 napot. Nem vonható le a bérleti díj, ha a magánszemélynek az általa bérelt lakás bérleti díját megtérítik, vagy ha a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységébõl származó bevételével szemben az általa fizetett bérleti díjat költségként elszámolja.

Kérés nélkül adóelõleg

Amennyiben a magánszemély az ingatlan-bérbeadást kifizetõ részére nyújtja, a kifizetõnek minden esetben adóelõleget kell vonnia. A 2011. december 31-éig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kifizetõnek csak akkor kellett az adóelõleget levonnia, ha az adószámmal rendelkezõ magánszemély azt írásban kérte. Ha az adót a kifizetõ nem vonja le, vagy nem kifizetõnek történik a bérbeadás, akkor a magánszemélynek negyedévente önadózással kell megfizetnie a számított adóelõleget.

Az adóelõleg megállapítása érdekében maximum a bevétel 50 százalékáig lehet nyilatkozni az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségekrõl (2011-ben még akár 100 százalékról is lehetett nyilatkozni). Ilyen nyilatkozat hiányában az önálló tevékenységbõl származó bevétel esetében költségnyilatkozat nélkül is csak a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelõleg-alapba.

Százalékos szabályok

A törvényben pontosították az úgynevezett „78 százalékos szabályt” (az adóalap-kiegészítés alapjául szolgáló összeg megállapítása során a jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni akkor, ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, de nem alkalmazható ez a szabály akkor, ha azt a magánszemély részére megtérítik, vagy azt költségként számolhatja el), miszerint azt nem lehet alkalmazni lakásbérbeadás esetében. A tételes költségelszámolás választása esetén, amennyiben a magánszemély 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett, akkor az egészségügyi hozzájárulást elszámolhatja költségként.

Fõszabály szerint a kifizetõ köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni az általa kifizetett összeg adóelõlegének a megállapítása során. A magánszemély azonban írásban kérheti a kifizetõtõl ennek a mellõzését, amennyiben nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.