A teljes munkaidõben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219,1 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 225 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 206,8 ezer forint. A legjobban fizetõ gazdasági ágnak továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység számít (havi bruttó 439,3 ezer forint), amelyet az információ és kommunikáció (390,8 ezer), valamint az energiaipar (334,4 ezer) követett. A lista végén a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (137,3 ezer), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (158,3 ezer) áll.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy részének idén januártól havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt adtak. Az elsõ hónapban a teljes munkaidõsök mintegy 56 százaléka átlagosan 10,3 ezer forintot kapott ezen a címen. A jegybank által leginkább figyelt rendszeres bruttó kereset mutatója is meglepõen alakult: a magánszférában a tavaly decemberi 5,1 százalék után januárban 9,6 százalékkal nõtt, a közszférában pedig 5,1 százalékról 2,1 százalékra olvadt az emelkedés.

A reálbér januári csökkenése nagy volt, a mérték a következõ hónapokban kisebb lehet, különösen ha az év vége felé 5 százalék alá csökken az infláció − véli Árokszállási Zoltán, az Erste elemzõje. Ezzel együtt Suppan Gergely, a Takarékbank vezetõ elemzõje a versenyszférában kifejezetten gyorsnak tartja a bérkiáramlást. Véleménye szerint az MNB óvatosabbá válhat az infláció esetleges másodkörös hatásai miatt, mivel a vállalkozások számára ez a költségoldalon nyomást okoz. A keresletoldali nyomást azonban enyhíti az alkalmazásban állók létszámának csökkenése. A bérkompenzáció miatt a következõ hónapokban a bérnövekedés gyorsulására lehet számítani − véli Suppan.