Egyre több a lakás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011. évi népszámlálásának elõzetes adatai szerint 4 388 920 lakóegység található az országban, melybõl 4 372 088 minõsül lakásnak, 10 806 lakott üdülõnek, és további 6026 egyéb lakott egységnek. Az összes lakóegységre vonatkozó 4,39 milliós érték mintegy 8 százalékos növekedés az elõzõ cenzus adataival összehasonlítva. A hazai lakásállományra vonatkozó pontosabb adatokra ugyan még várni kell a részletes kérdõívek feldolgozásáig, néhány általános információ azonban már most különösen érdekesnek bizonyul.

Ami elõször szembetûnhet az adatok elemzésekor, hogy világháborúk ide, rendszerváltások oda, Magyarországon az elmúlt 100 évben folyamatosan nõtt a lakások száma. Az 1920-ban mért 1,83 milliós lakásállományhoz képest pedig 2011-ben hazánkban közel 2,5-szer annyi (4,38 millió) lakás lett regisztrálva. A növekedés mértéke persze folyamatosan ingadozott, hiszen ez alatt a 100 év alatt voltak rombolással, avagy erõltetett építéssel eltelt évek, évtizedek is. Ugyanakkor az alacsonyabb növekedési százalék nem feltétlen párosul alacsonyabb darabszám növekedéssel is, mivel évtizedrõl évtizedre növekedett a bázis érték, így a 2011-ben mért 8 százalékos növekedés daraszámban közel azonos az 1930-ban mért 20 százalékos bõvüléssel.

Ugyan a szocializmus éveinek kimagasló lakásépítési teljesítményéhez képest a III. Köztársaság elsõ évtizedében jelentõs visszaesés volt tapasztalható a lakásállomány növekedésében, a 2000-es évek azonban reneszánszt jelentett ebbõl a szempontból. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás után azonnal véget ért az állam által diktált tömeges lakásépítés, az elmúlt 10 évben a magánemberek és a vállalkozások önerõbõl - továbbá némi hitelbõl - képesek voltak teljesíteni a szocializmus évtizedeiben tapasztalt, átlagosan 340 ezeres darabszámú bõvülését. Azonban erre a növekedésre, a jelek szerint, az elõttünk álló évtizedben nem lesz újra példa.

Lakások százezrei állnak üresen

Az egyik legizgalmasabb kérdés a KSH elõzetes felmérésiben a lakásállomány és a lakott lakások közötti összefüggés. Azt ugyan eddig is lehetett sejteni, hogy nem minden létezõ lakást laknak, de arra talán kevesen számítottak, hogy ezen lakások száma az elõzõ népszámlálás óta a másfélszeresére növekszik. A továbbra is hangsúlyozottan a kérdõívek feldolgozása elõtti állapot tanulmányozása során ugyanis kiderült, hogy míg 2001-ben 341 ezer lakás minõsült "nem lakott"-nak, addig 2011-ben ez a szám meghaladja a félmilliót.

Az ilyen, úgynevezett "nem lakott" lakások azonban nem feltétlen állnak üresen is. 2011-re ugyan még nincsenek meg a hivatalos adatok, azonban az elõzõ népszámlálásból lehet némileg következtetni a várható trendekre. Tíz évvel ezelõtt a 341 ezer "nem lakott" lakásnak a 73 százaléka (249 ezer lakás) minõsült üresen állónak, amelyben nem volt lakó. Ez a statisztikai hivatal értelmezése szerint annyit tesz, hogy életvitelszerûen senki nem lakta az adott lakásokat.

A maradék 27 százalékból 8 százalék (27 ezer lakás) volt más célra használt lakás, melyeket elsõsorban irodaként, orvosi rendelõként és egyéb hasonló szolgáltatások végzésére tartották fent a tulajdonosok. Mintegy 14,4 százalék (49 ezer lakás) tartozott a másodlagosan használt kategóriába, ami jellemzõen olyan tulajdonosokhoz tartozik, akik ingáznak két város között, és bár mind a két helyen van saját lakásuk, csak az egyik lakhelyük számít életvitelszerû tartózkodási helyüknek. Végül, de nem utolsó sorban 4,5 százalékos arányt képviselnek (15 ezer lakás) a csak üdülésre használt ingatlanok.

Azt, hogy a 2011-es népszámlálás is hasonló arányokat állapít majd meg a "nem lakott" lakások egyes kategórián belül, azt most még csak sejteni lehet. Mindenesetre nem árt figyelembe venni azt a közel sem elhanyagolható tényt, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben 216 ezer fõvel csökkent a lakosság, miközben a már említett 320 ezer darabbal nõtt a lakásállomány. Bár sokan vehettek üdülõt vagy akár második lakást maguknak 2001 óta Magyarországon, a mintegy 150 ezres "nem lakott" lakásállomány növekedése vélhetõen elsõsorban az üresen álló lakások számlájára írható.