A pénzügyi felügyelettõl várja a bankok devizahiteles árfolyamtrükkjének visszamenõleges orvoslását az a férfi, aki jogerõsen pert nyert az OTP Bank ellen, és ennek érdekében a felügyelet elleni perre is készen áll. Õ maga most félmillió forintra számít a bankjától, és a végsõ célja az, hogy a devizahitelezés egész intézményét törvényellenesnek nyilváníttassa. "Elképesztõnek tartom, hogy az erre hivatott állami szervezetek helyett egy konyhapénzbõl fenntartott civil szervezetnek kellett ezt kiharcolnia" - mondta Kásler Árpád, aki csütörtökön jogerõsen pert nyert az OTP Bank ellen. A másodfokú bíróság ítélete szerint a bank tisztességtelenül járt el a törlesztõrészletek kiszámítása során. A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke keresetében azt kifogásolta, hogy az OTP a vételi árfolyamon számolva folyósított devizaalapú hitele törlesztõrészleteit eladási árfolyamon számítva szedte be, valamint azt, hogy devizában tartotta nyilván a hitelhez kapcsolódó kezelési költséget. Utóbbit a Szegedi Ítélõtábla érdemben nem vizsgálta, de az elõbbi kérdésben igazat adott a felperesnek, és visszamenõleg semmisnek nyilvánította a szerzõdés errõl rendelkezõ pontját. Kásler Árpád kijelentette, azt várja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezdeményezze a bankoknál a visszamenõleges, peren kívüli elszámolást minden ügyfelükkel szemben. "Erre az egyesületünk hamarosan levélben is felszólítja a felügyeletet, és ha nem hajlandó lépni, be fogjuk perelni" - mondta. Havi tízezres plusz is lehet? Szerinte csak akkor lehet elkerülni a tömeges pereket, ha az ügyet hatóságilag, központilag megoldják. "Csak nálunk több ezer devizahiteles ügyfél áll sorban jogi segítségért, de erre egyrészt nincsen kapacitásunk, másrészt nincs is értelme, hogy perek tíz- vagy százezreivel megbénítsuk a jogszolgáltatást. Arról nem beszélve, hogy nem lenne korrekt mindenkit arra kényszeríteni, hogy évekig kelljen pereskednie a pénzéért " - magyarázta Kásler Árpád. Az [portálunk becslése szerint ha lavina indul el, az a bankszektornak akár százmilliárdos bukást is jelenthet]). Kásler Árpád szerint az ítélet annál is nagyobb horderejû, mint amekkorának elsõre látszik, mert a pénzintézetek a fennálló tõketartozást is eladási árfolyamon számolják ki, vagyis az ennek alapján százalékosan meghatározott kezelési költséget is érinti az ítélet. "A jogtalanul beszedett pénz így havonta összesen sok ezer forintra, akár tízezres nagyságrendre is rúghat. Vajon hányan lehetnek, akik pont ennyi pénzen csúsztak meg, és vesztették el mára a lakásukat?" - tette fel a kérdést. Számításai szerint neki nagyjából félmillió forintot kell kapnia az OTP-tõl. Megjegyezte, a húszéves futamidejû hitelét egy éve szándékosan nem törleszti, és csak akkor hajlandó újra fizetni, ha a jogerõs ítélet alapján elszámol vele a bank. "Nem beszámítást, hanem pénzt kérek. Remélem, az OTP nem várja meg, hogy elszámolási pert indítsak ellene" - tette hozzá. A devizahitelezés nem is törvényes? Arra a kérdésre, hogy ki vagy mi adta az ötletet a per megindításához, azt felelte, a kölcsönszerzõdésének áttanulmányozása után maga ismerte fel, hogy átverték az adósokat - ezért alapította meg az egyesületet három és fél évvel ezelõtt. "Az átverést egyébként nem csak erre a részletkérdésre értem, az átlagember egyszerûen nem juthatott elég hiteles információhoz a magyar gazdaság valós helyzetérõl ahhoz, hogy meg tudja ítélni, mifélék a devizahitelezés valós kockázatai" - magyarázta. Kásler Árpád azt is mondta, most ugyan "csak ennyit sikerült jogerõsen megnyerni", de arra készül, hogy a devizahitelezés egész intézményét megtámadja, mondván, az azt lehetõvé tévõ kormányrendelet alacsonyabb rendû, mint a számviteli törvény és a hitelintézeti törvény - ezért a devizaalapú hitelezést szerinte törvényesen nem is lehetett volna elindítani Magyarországon.
PSZÁF: Mi már léptünk A 2009 szeptembere óta pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságként is mûködõ PSZÁF elnöke, Szász Károly 2010 júliusában - kinevezése utáni elsõ intézkedéseként - törvénymódosítást kezdeményezett a kérdésben. Akkor az [origo] is megírta, hogy az árfolyamtrükkön a bankok milliárdokat kerestek. Szász kezdeményezése nyomán 2010 novemberétõl a bankok nem alkalmazhatták a deviza eladási árfolyamát a törlesztéseknél, hanem saját középárfolyamukat vagy a jegybanki középárfolyamot kellett alapul venniük. Ez a korábbi árrést nagyjából felezte, de csak a törvénymódosítás utáni idõszakot érintette, visszamenõlegesen nem kellett korrigálni a már beszedett törlesztõrészleteket. Arra a kérdésünkre, hogy foglalkozik-e a kérdéssel akár szabályozási, akár fogyasztóvédelmi szempontból, illetve befolyásolja-e álláspontját az ítélet, Binder István, a PSZÁF szóvivõje a következõ választ küldte: "A PSZÁF álláspontja évek óta világos a vételi, eladási árfolyam kérdésében. A felügyelet kezdeményezésére született meg és lépett hatályba 2010 novemberében a hitelintézeti törvény módosítása, amely szerint a devizaalapú jelzáloghiteleknél minden tranzakció (így a havi törlesztõrészletek fizetése is) az MNB hivatalos devizaárfolyamán vagy az adott banki középárfolyamon történhet. Pénzügyi tárgyú törvényrõl lévén szó, e törvénycikk betartását a PSZÁF ellenõrzi." |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
