Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a magyar nyelv és irodalomból középszinten 1.208 helyszínen 87.324-en, emelt szinten 43 helyszínen 1.540-en vizsgáznak.

A középszintû írásbeli 240 percig tart, ezalatt két feladatlapot kell megoldani, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésre. A diákok elõször a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyûjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésére álló idõt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják. A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztõ céllal íródott tanulmány, publicisztikai mû egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérõ típusú, mûfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.

Az emelt szintû írásbeli vizsga szintén 240 perces, az írásbeli nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsorból és három különbözõ szövegalkotási feladatból tevõdik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló idõt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi mûveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetõlegesen 40-60 százalék.

A három szövegalkotási feladat különbözõ témáról, adott szempontú és mûfajú önálló szöveg alkotását írja elõ.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használható helyesírási szótár, ebbõl vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervezõ intézmény gondoskodik.

Magyar mint idegen nyelvbõl középszinten 59 helyszínen 88 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.

Az államtitkárság közlése szerint a vizsgaszervezés a 2005 õszén bevezetett, és azóta eredményesen mûködõ szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenõmentesen történt. Változás a korábbiakhoz képest, hogy az Oktatási Hivatal megszûnt regionális igazgatóságainak feladatait a vizsgák szervezésében immár megyénként, a megyei, fõvárosi kormányhivatalok látják el.

Az idei érettségi szezonban május 4. és június 29. között a vizsgák 3.616 érettségi vizsgabizottság közremûködésével zajlanak majd. Az érettségizõk közül mintegy 87.850 diák a “végzõs” középiskolás, akik ezúttal tesznek “rendes” érettségit, és idén tavasszal szerezhetnek érettségi bizonyítványt.

A diákok együttesen több mint 471 ezer vizsgát tesznek le, érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további 61.100 érettségi vizsgaeredmény kerül a már elõzõleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján.

A 471 ezer vizsgából mintegy 37 ezer vizsga emelt szintû, 434 ezer pedig középszintû vizsga. Az emelt szintû vizsgák száma tavalyhoz képest 22 százalékkal, több mint 6 ezer vizsgával nõtt. Ez a növekedés a felsõoktatásba való bekerülésért folyó verseny felerõsödését tükrözi.

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidõszakban - az idegen nyelven letett tárgyakat külön számolva – 181 tárgyból lesz középszintû és 65 tárgyból emelt szintû érettségi. Immár második éve emelt szintû vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehetõ, amelyek a felsõoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetõk – hívták fel a figyelmet.

A diákok ebben a vizsgaidõszakban is élhetnek a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelõ feltételek megléte esetén a rendes, az elõrehozott, a szintemelõ, a kiegészítõ, az ismétlõ, a pótló és a javító érettségi letételével.

A vizsgafajták közül a legtöbb a “rendes” érettségi vizsga: számuk 404.542, az összes vizsga 86 százaléka. Évrõl évre egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból elõrehozott érettségire. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 39.828 ilyen vizsgát tesznek le idén tavasszal (a vizsgák 8,5 százaléka).

A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezõk közel 12,5 ezer ismétlõ vagy kiegészítõ érettségit tesznek le (a vizsgák 2,6 százaléka). Az emelt szintû vizsgák számának jelentõs növekedéséhez hozzájárult a több mint 10.200 szintemelõ vizsga is, amely az elmúlt évihez képest 34 százalékkal, 2.600 vizsgával több.

Emlékeztettek arra, hogy az érettségi vizsga 2005 óta – a mûvészet és a mûvészetközvetítés képzési terület kivételével – kiváltja az egyetemi, fõiskolai felvételi vizsgákat is. Az érettségi pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal indult, és június 29-én fejezõdik be.

Az írásbeli vizsgák május 4-étõl május 25-éig tartanak, az emelt szintû szóbeli vizsgák kezdete június 7., vége június 13., a középszintû szóbeli vizsgák idõszaka június 18-29.

Az államtitkárság közlése szerint az elõzõ évek vizsgaidõszakainak eredményei azt igazolják, hogy a kétszintû vizsgarendszer a vizsgakövetelmények és feladatok pontos tartalmi és formai szabályozása, valamint a szakmai elõkészítésben alkalmazott eljárásai révén képes arra, hogy vizsgaidõszakról vizsgaidõszakra gyakorlatilag azonos követelményeket támasszon az érettségizõkkel szemben.