Nem kellett sokat várni arra, hogy Magyarországon is szárnyra kapjon a jegy nélkül utazók elsõ kockázatközössége. Nemrég ugyanis megalakult a Bliccelõket Támogató Csoport nevû szervezet, amely azt állítja, hogy évi 9 800 forintos tagdíjért (ez egy havi BKV bérlet ára) kifizeti tagjai helyett a büntetést, ha a tagot bliccelésen érik Budapest valamely tömegközlekedési eszközén.

A szervezet honlapján található információk szerint a tagok adatokat, fotókat is gyûjtenek a BKV-ellenõrökrõl, amit feltesznek honlapjukra is, így "mások is felismerhetik, ha veszély közeledik ellenõr formájában." (Ezek az információk csak a tagok számára elérhetõek.)

A szervezet tehát azt vállalja, hogy évi 9 800 forint tagdíj befizetése után havi két alkalommal kifizetik, ha a tagokat megbüntetik az ellenõrök. Mindezt - állításuk szerint- az internetes vásárlásnál használt PayPal vagy Skrill számlákon keresztül intézik. A szervezet honlapja szerint egy Budapest belvárosában található épületben mûködnek.

Elégedetlenek, ezért nem fizetnek

A Bliccelõket Támogató Csoport megkeresésre úgy tájékoztatott, hogy jellemzõen budapesti adófizetõ állampolgárok hozták létre a csoportot, akiknek "elegük van abból, hogy Nyugat-Európai árakat kérnek el, még a balkáninál is silányabb minõségû szolgáltatásért." Mint válaszlevelükben írták, céljuk nem az, hogy minél többen blicceljenek, hanem felhívni az illetékesek figyelmét, hogy tarthatatlan a budapesti tömegközlekedés helyzete.

Jelenleg nem hivatalos formában mûködnek, de elõkészületben van egy egyesület megalapítása. A tagok létszámáról nem tudtunk meg pontos számot, egyelõre néhány tucatnyian vannak. Taglétszám tekintetében egyébként sincs kitûzött cél, a szervezõdéssel sokkal inkább a BKV és a budapesti tömegközlekedés tarthatatlan állapotára akarják felhívni a figyelmet.

A szervezet elismerte, hogy jelenleg nem tudnak garanciát adni arra, hogy a tagok biztosan megkapják a bírság ellenértékét, egyelõre bizalmi alapon szervezõdik a csoport, jellemzõen ismerõsökön keresztül. Amennyiben egyesületbe tömörülnek, akkor az egyesület szabályzata fogja ezt a kérdést rendezni. Egyelõre a tagok befizetései közös kasszába kerülnek, amennyiben egyesületté alakulunk értelemszerûen a tagsági díj befizetése után számlát fognak kapni.

Arra a kérdésre, hogy miért gondolják, hogy ha nem fizetnek a BKV szolgáltatásaiért, akkor változni fog a minõsége, a szervezet azt válaszolta, hogy szerintük a szolgáltatás minõségének nem azért kell változnia, mert nem fizetnek. Úgy vélik, meg kell hogy értsék az illetékesek, hogy silány szolgáltatásért nem kívánnak fizetni. A tömegközlekedés fenntartása és korszerû mûködtetése elsõdlegesen közfeladat, csak egy részét fedezik a jegy és bérlet árak.

És akkor a mozgalom egyfajta ideológiai alapvetése, vagy védelme: „Az a minõsíthetetlen szolgáltatás, amit budapesti adófizetõként kapunk, messze nem felel meg a 21. században, egy kétmilliós európai fõvárosban a tömegközlekedéssel szemben támasztott elvárásainknak. Annál is kevésbé vagyunk hajlandók bérletet venni, mert a BKV mûködését jelentõs részben az állam egészíti ki az adónkból, és csak a kisebbik rész származik a jegybevételekbõl. A fejlesztés helyett a céget a politika fejõstehénnek nézi, és valamennyi ciklusban milliárdokat loptak ki belõle. Ott van például a 4-es metró, ami a mi életünkben valószínûleg már nem fog elkészülni".

A Bliccelõket Támogató Csoport ezzel együtt nem számít arra, hogy a hatóságok kiemelten ellenõriznék mûködésüket, mert szerintük nincs ok rá. Mint írták, a bliccelés nem bûncselekmény és nem szabálysértés, így a bliccelõk csoportba szervezõdése nem indokolja egyetlen hatóság fellépését sem. Jelen helyzet szerint annyi történik, hogy a BKV utazási feltételeiben leírt módon a BKV szolgáltatását úgy veszik igénybe, hogy az ellenõrnél fizetnek az utazásért, ha nem tudják elkerülni õket.

Az pedig hogy állampolgárok egy csoportja egyfajta kockázatközösséget alkotva az adózott pénzét beteszi egy közös kasszába, melybõl kisegítik a bliccelésen ért tagot, véleményük szerint nem valósít meg semmi törvénybe ütközõt.

Vizsgálat indult

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) válaszlépésként vizsgálatot indított a "nyilvánvalóan jogellenes tevékenységet jelentõ, piramisjáték-szerû bliccelési kockázatközösségi szövetség" ellen, melynek eredményeként "mind polgári, mind büntetõjogi szempontból a legszigorúbban fellépnek a szervezõk ellen". A társaság szerint a bliccelõk a jegyüket és bérletüket megváltó utasokat, és az összes adófizetõt károsítják meg, hiszen a kár miatt a szolgáltatás fenntartására kevesebb forrás jut, ami miatt még több adóbevétel, közpénz bevonása szükséges a szolgáltatás fenntartásához. Arra kérik az utasokat, hogy "ne csatlakozzanak a felhíváshoz, mivel a blicceléssel okozott kár mellett átverés áldozatául eshetnek. A BKK ugyanis az esetben is eljár a bliccelésen kapott utassal szemben, ha az illetõ bármilyen egyesületnek, szövetségnek »tagdíjat« fizetett és végül mégsem kapott cserébe semmit, ahogy ez a piramisjátékoknál lenni szokott."

Ragadós példa

Szlovákiában is mûködik hasonló szervezet: a Tribus nevû csoport tagjai egymás között egyeztetik a pozsonyi tömegközlekedési eszközökön dolgozó ellenõrök kilétét és tartózkodási helyét, tagsági díjakból finanszírozzák az esetlegesen lebukók büntetéseit.

A nemhivatalos érdekvédelmi szervezet fotókból álló adatbázisokkal rendelkezik az ellenõrökrõl, és azzal is tisztában vannak, hol fordulnak elõ a leggyakrabban. Pozsonyban a havi 3 eurós (900 forint) tagsági díj fejében finanszírozzák a lebukók büntetéseit, és még így is nullszaldós gazdálkodást folytatnak. A hírek szerint Svédországban, Lengyelországban és Franciaországban is mûködnek hasonló csoportosulások.