Az eseménysorozat nyitányaként kedden villámcsõdületet rendeztek a szervezõk az Erzsébet téri üzenõfalnál. A rendezvényen ismertették a program legfontosabb elemeit, valamint középiskolás diákok elszavalták Nyulász Péter költõ erre az alkalomra írott versét. A költeményt a Beszédjavító Intézet munkatársai némi beszédtechnikai játékkal fûszerezték meg. A pályázattal a magyar nyelv szépségére, az anyanyelv ápolásának különleges és felbecsülhetetlen értékére szeretné felhívni a figyelmet az intézet.

A nevezés az Erzsébet téri Akvárium tetején található köztéri üzenõfalon (QB Project) keresztül zajlik. A nevezõ itt kirakja az általa legszínesebbnek ítélt szót, majd az õt és munkáját ábrázoló fotót elküldi a [email protected] e-mail címre. A kiírásra 18 éven aluli és 18 éven felüliek külön kategóriában jelentkezhetnek. A fõdíj két darab hetijegy a 20. Sziget fesztiválra, a további díjazottak a program támogatói által felajánlott ajándékokat nyernek.

A Színes Város Csoport 2010 õszén helyezte el a köztéri üzenõfalat az Erzsébet téren azzal a céllal, hogy játékosságra bírja a városlakókat. "Az elmúlt két év alatt az emberek megszerették a falat, amelyet eleinte csak egy kísérleti projektnek szántunk. Amikor láttuk, hogy az eszköz milyen népszerûségnek örvend, arra gondoltunk, hogy hasznos cél szolgálatába állítjuk az alkotást" - fejtette ki a kampány ötletét Flór Péter, a Színes Város titkára.

A legszebb magyar szót keresõ hasonló szavazást Kosztolányi Dezsõ 1933-ban indította el a Pesti Hírlapban, amelyet ettõl kezdve minden évben megrendeztek. Akkor a láng, gyöngy, anya, õsz, szûz, kard, csók, vér, szív és sír szavakat találták a legszebbnek az emberek. A rendszerváltást követõen, 1991-ben indított kampányban az édesanya, a szerelem, a boldogság, a szeretet, a gyermek, a csillag és a haza szavak kerültek fel a listára, Balázs Géza nyelvész 2009-ben, a magyar nyelv éve alkalmából meghirdetett szavazásán pedig az édesanya mellett a lenolaj, édesem, fricska, cipõfûzõ, szerelem, pillangó, guriga, szeretlek és alkony szavak gyõztek. A "kuka" rovatba akkor a celeb, izé, projekt, deviszont, lúzer, beinvesztál, igazándiból, tevõleges, ténykérdés és szapul kifejezések kerültek.

"Célunk, hogy minél többen gondoljanak, ha csak néhány percre is, arra, hogy mekkora érték van emberként a kezünkben azáltal, hogy gondolatainkat, érzéseinket mások számára is elérhetõvé tudjuk tenni, hogy beszélünk, olvasunk, írunk. Mindehhez van hangunk, amely megtöri a csendet, és van ezen a hangon megszólaltatható anyanyelvünk. Hirdessük együtt ennek értékét, és keressük együtt azt, hogy nyelvünk, az azokat alkotó szavak hogyan színesítik életünket" - írják Fõvárosi Beszédjavító Intézet honlapján.

A pályázat részleteirõl a www.szinesvaros.hu vagy a www.szinesvaros.hu/index.php/hu/palyazat oldalon tájékozódhatnak az érdeklõdõk.

Színes Város- Falfirkák és reklámzaj helyett

A Színes Város Mozgalom Magyarország elsõ és legnagyobb köztérszínesítõ szervezete. A civil alapokon nyugvó projekt már a kezdetekkor mozgalommá alakult, ugyanis a köztérszínesítés legális formában ismeretlen volt hazánkban 2009 elõtt, amikor útjára bocsátották az akkor még Színes Város Projektnek elnevezett kezdeményezést. Az alapgondolat Vásárhelyi Gyõzõ (Victor Vasarely) 1983-ben megjelent Színes Város koncepciójára épül, melynek lényege, hogy a mûvészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak képzõmûvészeti alkotásokkal.