Mivel a viharok és a jégesõk egyre több borsot törnek fõként a gyümölcskertészek orra alá, a derecskei Bold Agro Kft. két védelmi technológiát alkalmaz az almáskertjeiben. Az egyik a jégháló, ami gyakorlatilag száz százalékos védelmet jelent, de nagyon drága, a másik a jégvédõ ágyú, ami ugyan nem garantál tökéletes biztonságot, viszont megfizethetõ(bb). A kisvárosban valakik egy ideje azt híresztelik, hogy a jégyágyú nemcsak a jeget, de az esõt is “elriasztja”, és a szóbeszéd mára oda vezetett, hogy vannak, akik a polgármesteri hivatalban tettek panaszt a mezõgazdasági vállalkozás gyakorlata ellen.

“Egy átlagos zivatarfelhõ átmérõje 10 kilométer, amelyben nem mellesleg többszázezer tonna víz van. A jégágyú által keltett légörvényekkel ennek a mozgási irányát és sebességét befolyásolni lehetetlen. Erre körülbelül annyi az esély, mint egy Trabantnak arra, hogy az 500 tonnás tehervonattal történõ ütközésbõl úgy kerüljön ki, hogy közben porrá zúzza a szerelvényt” – mondta el a Naplónak Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni EgyetemAgrárcentrumának adjunktusa.

Jégháló, jégágyú és társaik

A hazánk területét is magába foglaló Kárpát-medence az extrém idõjárást tekintve Európa legveszélyeztetettebb régiói közé tartozik. Az OMSZadataira támaszkodó vizsgálataink azt igazolják, hogy nõtt az extrém idõjárási események gyakorisága és kiszámíthatatlansága – hangzott el aDebreceni Egyetem Agrárcentrumában rendezett pénteki konferencián.

Komplex modell

Csak az elmúlt néhány évben csúcsokat döntõ – sok tízmilliárdos kárt jelentõ – extremitások érték el az ország teljes területét: tavaszi, nyári és õszi aszály, belvizeket és gyümölcsrothadást okozó esõzés, súlyos és ismétlõdõ jégesõ, téli és tavaszi fagy. A gyümölcskultúrákkal nem menekülhetünk termesztõ berendezések alá, a termelésbiztonságot szabadföldi körülmények között kell elérni. Gyakorlatnak átadható eredményeink felhasználásával versenyben maradhatunk a konkurens gyümölcstermelõ országokkal, ahol a termésbiztonságra nagy hangsúlyt helyezve kiemelt figyelmet fordítanak az extrém idõjárási károk megelõzésére – állapították meg a jelenlévõ szakemberek. “A klíma_09 projekt végén olyan – országos, regionális, kistérségi és vállalkozói – döntéseket megalapozó, soktényezõs komplex matematikai modellt bocsátunk a szakemberek rendelkezésére, amelynek segítségével input oldalon az extrém idõjárási károk lehetséges nagyságával és hatásaival, a megmentendõ értékkel, az output oldalon pedig a kármegelõzés és – mérséklés különbözõ módjaival, illetve azok technológiai feltételeivel és költségeivel számolhatunk” – mondta Prof. Dr. Nagy János aDebreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke.

Elérik a céljukat

A fenti cél elérése érdekében a 12 részfeladatot tartalmazó munkaterv alapján sokoldalú vizsgálatot folytattak a csapadékkal, illetve a hõmérséklettel kapcsolatos extremitásoknál. A projekt eredményeit is többféle formában adják közre. A honlapon elhelyezett információk, a rendszeres szakmai rendezvények, üzemi bemutatók, szakkönyvek, tudományos és szakcikkek mellett 7 új technológiai eljárást fejlesztettek ki, egy szabadalmat nyújtanak be és 2 új szolgáltatást indítanak. Ezek nagyrészt a tavaszi fagykár elkerüléséhez (pl. fagyvédelmi gép, fagyvédelmi öntözés, paraffin kannák kihelyezése), illetve az extrém csapadék által okozott kár megelõzéséhez (jégvédelmi háló, jégágyú, esõ elleni fóliatakarás) kapcsolódnak.